Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - IV. ÚJ TELEPÜLÉSEK - 5. Kertészközségek

4. Mindazon felyül az uraságnak esztendő által, mikor másutt úgysem volna keresetjek, 12 napig épületnél vagy major körül dolgozni. Ezenkívül az uraság életjét (kenyérgabonáját) Kamuton mint nyomtatók vagy villások kinyomtatni tartoznak azon részért, mely a nemes vármegye által határoztatik, vagy amint Ladányba és Berénybe közönségesen megy. Ha pedig magoknak nincs dolgok, és bérért dolgozni akarnak, azon bérért és fizetésért, mely a nemes vármegye által határoztatik, praeferenter (elsőbbséget adva) az uraságnak tartozzanak dolgozni. De ellenben még azonfelül igér(i) az uraság, hogy a részbe adandó földeket praeferenter nékiek adja annyiért, mint másnak. Ha valaki időközben el akar költözni, három holnappal előbb jelentse magát az uraságnál. A házát, termését eladhatja, és más alkalmatos embert állítani tartozzon, Ellenben ha rosszul viselné magát, vagy kötelességeinek teljesítésére tehetetlen lenne, «z uraság három holnapi praemonitio (előzetes figyelmeztetés) után mást fog helyében szállítani (telepíteni). Minden egyéb munkáik és terhektül mentek lesznek, és ezen felyül magoknak egész esztendőben élelmeket kereshetik. B. Egy zsellér tartozik 4 jugerum kaszálónak szénáját és sarjúját kaszálni és boglvázni, 7 jugerumot aratni, egy jugerum kukoricát kapálni és megtörni, egész esztendő által pedig 10 napig dolgozni. Mivel a közös legelőn egy jó kút van, ezt általengedi az uraság, de helyette Kamuton mást tartozzanak ásni. Ha az építésre való nézve fedni való nád kell, azok, akik Kamutra akarnak költözni, Szeghalmon, Gyarmaton nádvágásra cédulát kapnak. A vályogot egy helyen fogják vetni, mely hely ki fog mutatódni. Első esztendőben mind a kapálás, mind a gyalogmunka elmarad, hogy magoknak több idejak legyen a hajléképítésre és helybe való szállításra."

12 b) Bán falva (a mai Gádoros) telepítése (1826) Rudnyánszky Sándor, hogy szomszédos majorságához a munkásakat biztosítsa, a Szentetornyai-puszta északkeleti csúcsára az 1826. szeptember 29-én kötött szerződéssel 40 orosházi és szentesi lakost telepített. Mindegyikük fél hold (550 négyszögöl) házhelyet és ugyanannyi legelőt kapott. Aki szőlőt ültetett, utána kilencedet fizetett. Feles művelésre annyi földet kaphattak, amennyit csak akartak. Ennek ellenében az uraság majorságába« évi Í4 napot tartoztak szolgálni. Az új település első lakosai kezdetben igen sanyarú viszonyok közt éltek, azért megbánván ideköltözésüket, településüket Bánomfalvának nevezték el. Ebből alakult a hivatalos Bánfalva név.

13 5. Kertészközségek^ A 18. század végén jelentkező dobánykonjunktura a magánföldesurakat és a kincstári (kamarai) uradalmakat egyaránt dohánykertészségek létesítésére késztette. Az Alföld végtelen nyomorúságban tengődő zselléreinek súlyos feltételek mellett allodiális (majorsági) földet adtak, melyért azok a dohánytermésnek szerződésileg megállapított részét adták a földesúrnak. Ha a bért készpénzben fizették, a földesúrnak elővételi joga volt a dohány megvásárlására. A szerződést semmibe sem tekintve, a kincstár éppoly embertelenül járt el a dohánykertészékkel szemben, mint a magánföldesurak és nemes bérlők 4 49