Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - IV. ÚJ TELEPÜLÉSEK - 1. Új községek - 2. A Harruckernek telepítései - b) Harruckern János György biztosítéklevele a gyulai német telepeseknek (1723) - c) Az orosházi-pusztát dunántúli magyarok ülik meg (1744)

kisebb költséggel és fáradsággal fa alkalmaztassék és használtassák. A jövőre nézve pedig házi szükségletre (földön) heverő száraz fát hordani kívánván, ebben (az ügyben) a méltóságos földesúr jóváhagyásával részletesen tárgyalni kelletik."

4 b) Harruckern János György biztosítéklevele a gyulai német telepeseknek (1723) Harruckern a Gyulán letelepülni szándékozó németeknek 1723. november 14-én & következő biztosítéklevelet adta ki: „Miután különféle, a Német-római Birodalomból a Magyar Királyságba érkezett családok nálam jelentkeztek és ajánlkoztak, hogy gyulai birtokomon letelepednek, egyúttal elsősorban azt kérték, hogy nekik és az utánuk jövő ismerősöknek és rokonoknak az évi urasági adók és szolgáltatandó terheik biztos mibenlétéről és jövőbeli rendszabásáról őszintén írásban felvilágosítás adassék, minek következtében illendő megkeresésükre kinyilváníttatik, úgymint 1. Sem jelenleg ők, sem a jövőben az utánuk következő családok, gyermekeik és unokáik sohasem vettetnek (örökös) jobbágyság alá, hanem amikor egyikük vagy másikuk valamilyen okból másutt kívánna letelepedni, illendő kérelmére annak helyességének megvizsgálása után elbocsáttatása mindenkor ingyen fog kiadatni. Ellenben 2. Minden házigazda, aki egy egész telket a földesúrtól maga és utódai számára birtokába vett, ameddig azt használja, évenként két határidőben 11 forintot lefizetni köteles. Ilyeténképpen a 11 Ft lefizetése ellenében az uraság részére sem jobbágyi szolgálatot, sem más robotot teljesíteni egész éven át nem tartozik. ... Amint az egész telek után 11 Ft említtetett, magától értetődően a fél és negyed telek után arányosan kell számítani. 3. Amint az országos szokás magával hozza, az uraság részére évenként kilencedet kell adni. Emellett azonban • 4. Mindezen újonnan jövő és már megérkezett családoknak vagy házigazdáknak, akár kétszeres, akár egyszeres, akár fél telket bírnak az uraságtól, hogy gazdaságukban minél jobban berendezkedhessenek, bárom szabad év ígértetik, amely három szabad év alatt semmi mást, csupáncsak a búzatermés kilencedét kell szolgáltatniuk. 5. Házuk építéséhez az épületfa ingyen adatik, valamint a tűzifa is, amennyit a házi szükséglet megkíván, ingyen engedtetik át, mindazonáltal azzal a feltétellel, hogy minden egyes házigazda két szekér tűzifát - az egyiket karácsonykor, a másikat húsvétkor - valamint kaszálás idején az uraság kívánsága szerint, ahol kijelöltetik, egy kazal szénát vágni és elszállítatni köteleztetik... 6. Amíg (a jövevény) semmi földet nem művel, vagy az aratási időt nem tudja kivárni, az uraságtól természetben való visszaszolgáltatás ellenében szükség szerint gabonával kisegíttetik. 7. Ha egyesek komló-, mások szőlőműveléshez értenek, és szőlőskertet telepíteni akarnak, azoknak négy egész szabad esztendő ígértetik, az ötödik évben azonban a kilencedet szolgáltatni kötelesek.''

5 c) Az Orosházi-pusztát dunántúli magyarok ülik meg (1744)

5 Balassa Pál orosházi lelkész 1844-ben Orosháza településének százéves évfordulójára összeállított megemlékezésében a helység településével kapcsolatban ezt írja: „Tekintetes, nemes Tolna megye Zomba helységében... több évekig szabad vallásgyakorlatnak örvendett egy evangélika ágostai hitvallású szentegyház ... Idővel szaporodván Zombán a római katolikus hívek, a földesuraság előbb katolikus lelkészt hívott, azután nagy hamar az evangélikusoknál szent beszédek tartását, utóbb mindennapi konyörgéteket is eltiltá, végre imádsághazukat is elvette. Keserű fájdalmaik között... ezen 45