Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - IV. ÚJ TELEPÜLÉSEK - 1. Új községek - 2. A Harruckernek telepítései

birtokaimra eső adó beszedését, nemkülönben helyes igazgatását (kezelését) egyedül reám bízni,... (ami meg is történt). Mihelyt a szegény nép jobb helyzetbe jut, nem fogom akadályozni, amint eddig sem akadályoztam, egy vármegyeház építését... Azon idő óta, hogy a vármegyei tisztviselők száma leszállíttatott, s a közadó, mely most már alig több 9-10 000 forintnál, általam hajtatik be, a családi régi tűzhelyhez sokan visszatérnek, s új beköltözöttek által, úgy látszik, a népesség is szaporodik."

6 Harruckernt a király végül is 1729-ben széküresedés esetére Békés vármegye főispániává nevezte ki. Lőwenburg halála után 1732. október 9-én nagy ünnepségen iktatták be a főispáni székbe. A beiktatáson személyesen jelent meg, de többé egy közgyűlésen sem vett részt. A megyével is csak a fia útján levelezett

7 4. Békés-Csanád-Csongrád megye (1785-1790) II. József 1785-ben megszüntette a nemesi vármegyét. Az egyesített Békés, Csanád és Csongrád megyék élére Angyal József volt Békés vármegyei alispánt nevezte ki. A nemesi vármegye 1786. május 27-én tartotta utolsó közgyűlését, és - az épülőfélben levő megyeházát eladva - az új megyeszékhelyre, a Csongrád megyei Szegvárra költözött át. Négy év sem telt bele, és a három megyét egyesítő rendelet II. József többi rendeleteivel együtt hatályát vesztette. Békés megye 1790. május 1-én a régi gyulai várban újra megalakulhatott. Visszavásárolhatták és továbbépíthették a megyeháza félbemaradt épületét, amelybe 1793-ban végre beköltözhettek.

8 IV. ŰJ TELEPÜLÉSEK 1. Üj községek Békés megyében 1720-ig 14 község települt újra, 1720-tól a szabadságharcig még 11: 1722: Szarvas, 1723: Berény és Németgyula (e néven 1734-ben önálló m^ző^áros lett, azóta Gyulának Magyargyula a neve), 1724: Kétegyháza, 1731: Endrőd, 1744: Orosháza, 1746: Tótkomlós, 1750 körül: Sámson, 1814: Kígyós (Újkígyós), 1826: Bánfalva, 1846: Szentetornya.

1 A jelenleg Békés megyéhez tartozó, azelőtt Csanád megyei Battonyát az 1660-as években telepítették a szerbek, de az 1700 körüli háborús eseményeket a helység nem élte túl. Az 1720. évi összeírásban azonban már 24 szerb adófizető (jobbágy és zsellér) szerepel.

2 - Battonyára, mint kamarai községbe 1801-ben a kamara római katolikus magyarokat telepített azzal az ígérettel, hogy földet kapnak, és három évig mentesek lesznek minden teher alól. Mivel azonban csak 28 jobbágytelek volt üres, csak ennyi család kaphatott földet. 78 család megunván a földtelenséget és a szerb elöljárók hatalmaskodását, 1808-ban elköltözött a községből.

3 2. A Harruckemek telepítései Harruckern áldozatot nem kímélve azon volt, hogy hatalmas uradalmát mielőbb benépesítse. Megbízottai különböző német tartományokban toboroztak telepeseket. Az 43