Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - III. A NEMESI VÁRMEGYE - 1. A járási beosztás - 2. A megye tisztikara

zotjt.

16 A közbdrto kosok azonban a községek házait, jobbágy telkeit nem osztották szét egymás között, hanem közös uradalmi tisztet tartottak, és a jövedelmen birtokuk arányában osztoztak. Időnként Szentandráson uradalmi tanácskozást tartottak.

17 III. A NEMESI VARMEGYE 1. A járási beosztás 1748-ig csak egy szolgabírája volt a megyének. Ekkor két szolgabíróságra, a békésire és a csabaira osztották. 1840-ben aztán újra elosztották a megye mezővárosait é* helységeit a két járás főszolgabírói és szolgabírói kerületei között. /. Békési járás 1. Békési főszolgabírói kerület: Békés mezőváros, Körösladány, Vésztő, Szeghalom helység, Füzesgyarmat mezőváros. Puszták: Fásmelléke, Bélmegyer, Sima, Bucsa. 2. Központi (gyulai) szolgabírói kerület: Magyar- és Németgyula mezőváros,. Doboz, Vári helység. IL Csabai járás 1. Csabai főszolgabírói kerület: Csaba helység, Mezőberény, Köröstarcsa helység. Puszták: Kamut, Nagy- és Kiskoíidoros. 2. Orosházi szolgabírói kerület: Orosháza helység, Tótkomlós, Kétegyháza helység» Puszták: Szenttornya, Szénás, Kis- és Nagycsákó, Kígyós. 3. Szaivasi szolgabírói kerület: Szarvas mezőváros, Gyoma mezőváros, Endrőd, Szentandrás. Öcsöd helység. Puszták: Qabacsűd, Bánréve, Csejt, Csudaballa."

1 2. A megye tisztikara Békés vármegye rendéi a Gyula várában 1723. szeptember 6-án LŐwenburg főispán jelenlétében megejtett tisztújítás alkalmával a következő tisztikart választották: „Alispán Üjfaludi Márton (évi) 200 Ft-tal, jegyző Bakay József 150, szolgabíró László Miklós 70, esküdtek Névery Pál 30 és Orbán János 30, adószedő Almásy Márton 100, főkommissárius Sporer János 60, alkommissárius Orbán János 20, tiszti ügyész Almásy Márton 50, ajtónálló 12, három lovas egyenként 36, összesen 108, tömlöctartó 36, tÖmlöchajdú 24, hóhér 50, összesen 1000 Ft-tal"

2 1748-ban a főispán, a tartományi biztosok, a megye tisztviselői és szegődményes szolgái a következő évi fizetést kapták: „A főispán 600, a provinciális fő- és alkommi»sáriusok együtt 59 Ft 46 kr, az alispán 400, ugyanaz pecsétviaszra 8, a főjegyző 300, ugyanaz papírra 12, a két szolgabíró 200-200, a helyettes 100, az adószedő 150, ugyanaz pénzeszacskókra 4, ügyész 150, a két kommissárius 100-100, a három esküdt 60-60, a sebész 30, öt megyei katona 36-36, az őrmesterük 72, a tömlöctartó 6, a hóhér 65 Ft.'

1 Összesen 2916 Ft 46 kr, vagyis az 1723. évinek csaknem háromszorosa.

3 41