Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

C) BÉKÉS MEGYE A REFORMKOR POLITIKAI ÉLETÉBEN - 8. A forradalom és a szabadságharc küszöbén

tóztassék, mert az nemcsak a megyét, hanem kormányzási rendszerünket egyáltaljában kompromittálhatná, s oly eszméket ébreszthetne nemcsak Békés, de Bihar megyében is, melyek veszedelmesebbek lehetnének kérelmem nem teljesülténél.. Z'

30 Másrészt viszont a megye igyekezett a nádortól a statárium engedélyezését kieszközölni. A nádor az engedélyt a megye indokai alapján meg is adta. A szabadságharc előtti utolsó statáriumot a megye 1848. február 7-én, tehát 37 nappal március 15-e előtt hirdettette ki. A gyulai központi járásban Nagy Károly járási esküdt tette kurrensében közhírré: „Tapasztalván a nemes vármegye, miként a körülfekvő megyékben lévő útonállók, fosztogatók s rablók ezen nemes megyébe is általcsaponganak, s a békés lakosok vagyonát hol titkon, hol nyilvános erőszakkal is elrabolják, szükségesnek látta István nádor őfenségétől rögtönítélő jogot - statárium - kérni részint, hogy a gonosztévők határunkból kiriasztassanak, részint, ha emellett is valaki rabolni nem iszonyodik, azonnal rögtöni gyalázatos halállal lakoljon, mely rögtönítélési jog e megyének meg is adatván, s az e megyének folyó év és hó 7. napján tartatott rendkívüli közgyűlésén ki is hirdettetvén, ... az ide mellékelt példány Hirdetések... a város- s... faluházaknál t, bormérőházakon ... kifüggesztetnek... A legközelebbi vasárnapon a népet a községházához egybehíván, ott előttük ezen Hirdetést felolvassák és megmagyarázzák."

31 Ily kiélezett ellentétek közt érkezett el Békés megye lakossága az 1848. évi forradalom és szabadságharc küszöbéhez. 24* 371