Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXV. KÖZEGÉSZSÉGÜGY - 5. Az ispotálytól a kórházig - a) Az ispotályok - b) A gyulai kórház

A rendek a meglehetősen zavaros fogalmazású, de jó szándékú indítványt egyhangúlag elfogadták, és ezzel nagyarányú gyűjtési mozgalom indult meg a megyében a kórházi alap javára, melyet adományok, bálák, színjátszó társulati előadások, hangversenyek, újévi köszöntők jövedelmei és büntetéspénzek gyarapították. Az első megyei kórházi szabályzat (1846) Virágos Sándor kórházi pénztáros előterjesztésére a rendek 1846. április 1-én jóváhagyták a gyulai megyei kórház vezetésére és működésére kidolgozott szabályzatot.

96 A 7 cikkelyből álló szabályzat 1. §-a a kórházi bizottság, a 2. és 3. az igazga' tást és pénzkezelést végző igazgató, a 4. a gondnok, az 5. a főorvos, a 6, a seborvos kötelességeit, a 7. a betegek felvételével kapcsolatos tudnivalókat tartalmazza. „6. §. A seborvost illető 1. A seborvosnak kötelessége a betegeket mindennap legalább egyszer, a betegségek mivoltukhoz képest a súlyosabb nyavalyába sínylődőket pedig többször ís megtekinteni ... Akár éjjel, akár nappal, amikor és ahányszor meghívatik, okvetlen megjelenjen. A fáradságát sohase sajnálja! 2. Mindennap a gondnoknak írásba név szerént adja ki, hogy kinek mennyi és milyenféle ételeket s hányszor szolgáltasson ki. .. 5. A meghaltakat szoros vizsgálat alá vegye, s még a rendelt s határozott idő el nem telik, senkit ne hagyjon eltemettetni. 7. §. A betegek felvételekre nézve A kórház pénztári ereje még most csak 10 betegágy felállíttatását bírván meg, - az egész megyét illetvén pedig a kórház, ahová az egész megyéből bármely vallású, sorsú adózók, akár polgárok, akár nemesek legyenek azok (az izraeliták ís ideértetődnek) -, nehogy egyszerre több betegek összetódulván, azonban csak 10 vétetődhet fel, a többi hiába fáradjon,... szükséges a következőket megállapítani: 1. Minekutána a Gyulán létező 16 rendű céhek évenként örök időre, még csak a céhek fennállanak, összesen 125 Ft 24 kr-okat kötelezőleg ajánlottak, annál fogva ... amidőn és amennyi üres ágy lesz, a gyulai 16 rendű céhbelieknek lesz mindenekelőtt elsőségek a felvételre, s ott ingyen ápoltatnak. 2. Tíz ágy lévén,. . . minekutána 20 helység van a megyében,.. . azért s a járási tisztséget odautasítandók lesznek, hogy ... írják össze a jelentkező betegeket,... mindezeket (az összeírásokat) a járási tisztség előlegesen az igazgatóhoz küldje be,... a beteget csak akkor, ha az igazgató megírandja, hogy kik vétethetnek fel.. ."

97 A kórház első félévi jelentése A gyulai megyei kórház első félévi jelentését Virágos Sándor igazgató 1843. október 31-én terjesztette a megyei kórházi bizottság elé. Részletek a jelentésből: „A kórházépület birtokába jött a nemes vármegye l-e januáriusba 946., s megnyitódott a betegek részére 1. májusba 846., s jött bele beteg legelőször 11-e májusba 846. Jelenleg már most a kórház 14 ágyakra tökéletesen fel van állítva, melyek közül 4 alapítvány, esztendőnként fizetendő 60 Ft-jával, 10 pedig a közpénztárt illeti... A 4 alapítványból kettő a gyulai öszves céheket illeti, egy. gr. Almásy Alajos őnagyságát, egy pedig méltóságos gr. Károlyi György főispány őnagyságát. Az épület tökéletesen kijavítva, a bútorok a szobákba s konyhába beszerezve vágynak. Tartatik 3 cseléd, egy főzőné, kinek eszendei biére kosztpénzzel együtt 108 Ft 40 kr, s abból egy szolgálót is tartozik tartani, két férfi betegápoló, ezek közül egynek-egynek bére kosztpénzzel együtt 88 Ft 40 kr. A kórháznak vágynak esztendőnként bizonyos jövedelmei, úm. a magtár kiárendálásából évenként bejön 100 Ft, a nagykert kiárendálásából bejön 62 Ft 30 kr, 361