Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXV. KÖZEGÉSZSÉGÜGY - 4. Betegségek, járványok - a) Az 1738—40. évi pestis

július 11-i rendelete szerint „azért hirdettetni parancsoltatik, hogy az nemes várme­gyének két doktorai és processusokra (járásokra) feloszlott öt borbélyai leginkább avégett légyenek rendelve, hogy ezek minden szegény adózó embernek akárminémű testi nyavalyáiba, betegségébe ingyen minden fizetés nélkül segedelemre és orvoslásra menni tartoznak." 46 Békéscsaba elöljárói 1836. novemberében az alábbi „egyezőlevéllel" fogadták fel Schlotterbeck (később: Réthy) Pál orvosdoktort. A szerződés egyik pontja szerint a doktornak a borotválás, érvágás és foghúzás elvégzésére borbélyt kellett tartania, tehát a borbélyság még akkor sem vált el végképpen az orvosi munkakörtől. „1-6. Egy évi fizetése lészen ezüst pénzben 250 Ft, búzát kap évenként 10 köb­löt, árpát... 10 köblöt, tűzi ölfát... 6 ölet, szénát... 6 kocsival, 1/8 mázsa, vagyis 12 1/2 font gyertyát. 7. Szabad tisztességes lakházat, melyet Csaba közönsége köteles évenként kime­szeltetni s megigazíttatni, következőleg mindig jó karban tartani. (Utólag beszúrva: „Utánajárul egy darab kenderföLddel".) Melynek következésében a következő kötelességei lesznek: a) Minden csabai adófizetőt ingyen gyógyítani, a kedvezésből adandó ajándék nemei nem lévén elzárva, - kivévén a honoráciorokat és nemes urakat, akiktől meg­érdemlett fáradsági díjt szabadon követelhet. c) Köteles egy borbért tartani, aki megteendő alku mellett a lakosokat borot­válja, a tiszteit orvosdoktor urnák felvigyázása alatt eret vágjon, és fogakat húzzon ... Minthogy pedig fent tisztelt úr a borbélyt maga lakházánál nem tarthatja, sem offici­náját (műhelyét), tehát a tisztelt orvos ur tartozik annak kvártélyházáról s officiná­járól gondoskodni. d) A tisztelt orvosdoktor urnák kötelessége lészen, ahová meghívattatik, (a) holt­testeket megvizsgáltatni vagy megvizsgálni, és arról, hogy eltemettethetik-e, írást adni. Mindazáltal ezen fáradságáért 6 ezüst krajcárt, aki őt meghívja, tartozik doktor urnák megfizetni. e) Helybeli bábákra felügyelni, és azokat mindenben oktatni tartozik, melyek azonban kötelesek nékie mindenben engedelmeskedni és illő tiszteletben tartani.. ." 47 g) Gyógyszerárusok A szükséges gyógyszereket még az 1760-as években is Aradról vagy Váradról kellett meghozatni. A lakosság pedig vándor orvosságárusoktól és olaj hordozóktól vá­sárolta meg az azoktól ajánlott orvosságokat, bárhogy is tilalmazta a megye. Tompa Farkas csabai főszolgabíró 1768. január 27-én a következő kurrenst adta ki: „Mint­hogy sok rendbéli személyek sok és különb-küiönbféle orvosságokkal és medicinákkal fel s alá az országban járnak, a szegény lakosokat azokkal ámítják és csalják, azért is paranosoltatik, hogy az oly személyeket, hacsak bizonyos aathentica passusa (hi­teles útlevele) nincsen, azonnal fogják, s tömlöcbe küldeni el ne mulassák." 48 1770-ben telepedett le Gyulán Posbard János fiatal aradi gyógyszerárus. Forgalma azonban csekély volt ahhoz, hogy meg tudjon élni, ezért a megye éveken át 40 Ft-tal segítette. 49 4. Betegségek, járványok a) Az 1738-40. évi pestis™ A török háborúkkal behurcolt pestis megyéről megyére terjedt. 1738. májusában megyénkben is megtették a szükséges óvintézkedéseket. Ezekről Takács Imre szolgá­23 353

Next

/
Oldalképek
Tartalom