Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXIV. KÖLTŐK ÉS MŰVÉSZEK - 1. Petőfi Sándor Békés megyében - a) 1842 szeptemberében és októbet elején Mezőberényben

tebb közönsége már rég egy olyan intézetnek létrehozását szükségeié, hol a hírlap- és könyvolvasáson kívül fesztelen társalgás és kölcsönös elmesurlódás (vitatkozás) során történő gondolatcsere élveiben részesülhessen, és amely... egyszersmind mintegy mag­tárul és előkészítményül legyen a városunkban jövendőre létrehozandó más hasznos intézeteknek. így keletkezett a Békéscsabai Kaszinói Egyesület, mely ezeken kívül méltánylatba vévén a szépnem iránt tartozó édes kötelességeit, célul tűzé ki egyszersmind magának, a nemeskeblű hölgyeknek is körében élvezetet (szórakozást) nyújtani, s evégre, mihelyt anyagi körülményei engedik, hetenként meghatározandó napokon estélyeket tartani... Ily nézetekből indulván ki, jelen (1843. március 5-i) kisgyulésünkben elhatározók, november 2. napján egy nyereményes sorsjátékkal egybekötött táncvigalmat adni, hogy az abból háramlandó haszon fent említett céljaink minél elébbi sikerülhetését biztosítsa. Ugyanazért vállalatunk erőtlen gyermekként meleg ápoló karokra várván, részvétér­zelmiért esd Kegyetek, Mezőberény honlányinak koszorúja előtt. Mit a békésiek, gyu­laiak, orosháziak, szarvasiak elnyerni szerencsések valának, abban részesülnünk nekünk is reményünk vagyon, tudniillik, hogy nyereményes táncvigalmunkat Kegyetek becses művei Ís díszítendik. Legyen az ajándék bármi csekély, egyiránt becsessé teszi azt a nemes szándék, melynek szüleménye." 72 A szarvasi kaszinó 1845-ben alakult. 73 A békési kaszinóról Kiss János szolgabí­rónak egy 1845. április 15-én kelt leveléből van tudomásunk. 74 XXXIV. KÖLTÖK ÉS MŰVÉSZEK 1. Petőfi Sándor Békés megyében a) 1842 szeptemberében és október elején Mezőberényben Petőfit 1842. őszétől szoros szálak fűzték rokonának és jó barátjának, Orlay Pet­rieb Somának Mezőberényben lakó szüleihez. Első látogatásáról Orlay 1879-ben így számol be: „Másnap egy ceglédi paraszt fuvarosszekéren Pestet is elhagytuk, s több napi utazás után Cegléd és Szarvason át végre célunk helyére, Mezőbercnybe az én szü­leimhez értünk. 1 Mondanom sem kell, hogy Petőfi szívesen látott vendégünk lett, s egy egész hóig nálunk maradt. Mezőberény a Békés megyei gazdag síkságon fekvő, vagyonos nép által lakott, nagy és igen rendes, szép falu. Már akkor annyi intelligenciája volt, hogy egy kaszinót alakíthatott, melyben mi is időnk nagy részét eltöltöttük. De az itt talált szórakozáson kívül más teendőnk nem volt. Hogy tehát az unalom erőt ne vegyen rajtunk, színi­előadást rendeztünk, s egy Forster nevű helybeli orvos kiváló buzgalommal segített célunk elérésében, s már a szerepek is ki voltak osztva, midőn Demény társasága meg­jelent a faluban, s annak kellett a tért átengednünk. De bár tervünk dugába dőlt, mi mégsem akartunk tétlenül maradni, s Deménynek azt az ajánlatot tettük, hogy egypár előadásban mi is részt óhajtanánk venni, s más akalommal felvonás közben szavalni akarnánk. S miután azt az igazgató készséggel elfogadta, a Peleskei nótáriusban Petőfi Baczur Gazsit, én meg Zajtai Sándort adtuk. Egy más alkalommal fölvonásközben Petőfi Vörösmartynak az Az úri hölgyhöz című költeményét szavalta, s a szakadó eső miatt a hallgató közönség egész hölgyko­szorúja egy tót kalaposnéból állott. Férfiközönségben, mivel (a színpad) a falu kocsmá­22* 339

Next

/
Oldalképek
Tartalom