Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - I. BÉKÉS VÁRMEGYE FÖLDRAJZA - e) Szigorú tél - 4. Békés megye növény- és állatvilága - a) A megye növényvilága - b) A megye állatvilága
gokban irgalmatlan pusztításokat tett." 11 A csabai főszolgabíró február 7-i körlevele szerint „a minapában történt fergeteg sok tulajdonosoknak marháikat annyira elzavarta, hogy sokan mái napig is marháikat sem elevenen, sem dögölve nem találhatják." 12 A nagy hóvihar okozta károkról Gaosári István ezt írja füzesgyarmati krónikájában: „Kezdődött ez a fergeteg. . . január hónapja 27-ének cstvéjén igen hideg és esős északi széllel, csípős és szikrázó, esővel elegy havazásokkal. Az eső ahová leesett, azonnal odafagyott. A szikrázó havat a dühös szél mindenfelé hordta, és a házak s istállók tetején a legkisebb lyukakon és nyílásokon is keresztülfútta, kívül pedig mindenfelé szerte irtóztató hófúvásokat torlasztott. így tartott ez több napokig egyfolytában mindaddig, míg végre a házakat és utcákat egészen elborította, az országutakat járhatatlanokká tette. A töménytelen számú juhokon és marhákon kívül, medyeknek még csak feléjek sem lehetett menni a rakoncátlanul dühösködő zivatar s hófúvások miatt, hogy az ember azokat kiszabadíthassa és megtarthassa, - sok helyen a pusztasági tanyákon, majorokban és országutakon emberek is számosan találtattak megfagyva." 13 A gyulaiak veszteségeiről Ecsedy Gábor így számol be: „A károknak öszveírása szerént elveszett (a lakosoknak) 174 jármos ökre, 43 fejős és 14 meddő tehene, 16 háromesztendős, 36 darab kétesztendős tinója, 21 darab szopós borja, 3 darab méneses lova, 1 darab háromesztendős, 3 darab kétesztendős és 1 darab rúgott csikója, 21 darab sertése, 578 darab magyar juha, 275 darab birkája, 703 darab báránya. A szénában vallott kára 1080, az épületekben esett kár pedig 1000 Ft-ra beerültettek. Az egész kár tett becsű szerént 86 915 Ft-ot." 14 e) Szigorú tél „hz 1740. évi szigorú tél keménysége által Békés megyében eldögiött barmok összeírása" szerint a tél folyamán 106 ökör, 430 ló, 1479 tehén, 680 borjú és 6596 juh pusztult el a megyében. 15 4. Békés megye növény- és állatvilága a) A megye növényvilága A megyében levő erdőkről Petik 1784-ben ezt írja: „A (megye) napkeletről és éjszakról való felső részén, úgymint Gyula, Békés mezővárosoknak, Vári, Doboz faluhelységeknek, nemkülönben Vésze-, Gella-, Bélmegyer- és Fás-pusztáknak szép és néha makktermő erdei is vannak... A Mezőségen ... a Simai-pusztán ... a Berettyó víz partján szép, egynéhány makkot is termő fákból álló erdőcske vagyon, melyet közönségesen Simái-bereknek neveznek." 16 A hasznos vízinövények közül 1839-ben „gyékény, sás felesleges (fölös ti. menycyiségben terem) a számos mocsárokban. Nád Gyomán, Váriban, Dobozon, különösen pedig Vésztőn, Szeghalmon, Füzesgyarmaton annyi terem, hogy a lakosak még udvaraikat is ezzel kerítik.'' 17 A múlt század elején „a nádas helyekről, Okányból, Zsadányból és másunnan sok száz szekér nádat hordanak széjjel mindenfelé,... és a jól készült gyékényeket, szakasztó és kézi kosarakat messze földre elszállítják. 7 * 18 b) A megye állatvilága Vadállatok. A 18. században a nádasokban csordaszámra tanyáztak a vaddisznók és a réti farkasok. Már a kamarai korszakban azt jelentette Than János Ádám szegedi kamarai jószágigazgató a királyi kamarának, hogy Békés megyében a vadállatok is annyira elszaporodtak, hogy midőn ő egy ízben Gyuláról Szolnokra utazott, a Kondorosi-pusztán egész falka vaddisznó támadta meg, és ha jó lovai nincsenek, lovastul 3 33
