Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXIII. KÖZMŰVELŐDÉSÜGY - 5. Gimnáziumok - c) A szarvasi ág. ev. gimnázium (1834-től)

A tanulók létszáma az 1829/30. tanévben 188 volt, számuk azonban az 1833/34. utolsó mezőberényi tanévre 131-re csökkent. Közülük mindössze 48-an voltak Békés megyeiek, 29-en Temes, 20-an Arad és li-en Bács megyéből jöttek, a többi 23 Bihar, Csanád, Gömör, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Krassó, Pest, Sáros, Torontál és Turóc megyéből való volt. Az iskola nevezetesebb tanítványai: Sárosy Gyula, az Aranytrombita költője, Orlay Petrich Soma festő, Petőfi rokona, Szakái Lajos Békés megyei népdalköltő, Haan Lajos helytörténetíró. A gimnázium 32 éves fennállása alatt állandóan súlyos anyagi nehézségekkel küzdött. Végül is az esperesség - elfogadva a szarvasi földesurak 1834. január 7-én kelt ajánlatát, mely szerint a Szarvasra áthelyezendő gimnázium részére 305 hold földet, 2 szárazmalmot és 8 házhelyet adnak azzal a kikötéssel, hogy ott a tanítás magyar nyelven folyjon, - a gimnáziumot még abban az évben Szarvasra helyezte át.

49 c) A szarvasi ág. ev. gimnázium (1834-től) A szarvasi ág. ev. egyházközség a Tessedik-féle gazdasági intézet részére 1791-ben 15 000 forintos költséggel emelt emeletes épületet 5000 Ft-ért átengedte a Szarvasra átköltözött gimnáziumnak. Az iskolai tanács Simon Sámuel esperes elnöklete alatt 1834. szeptember 11-én úgy határozott, hogy az „oskolai pályafutás minden klassisokra (osztályokra) nézve két esztendeig tartson", és a tanítás 10 évi anyagát a következő tervezet szerint osztotta be: ,,a) Donátisták (az első és második évben Donátust tanulók). Első esztendőben: Donátust (elemi fokú latin nyelvkönyvet, mely a 4. században élt Aelius Donatus grammatikusról kapta a nevét), - a vallástudományt magyarul, - helyesírást, - deák és magyar olvasást, — az aritmetikából (számtanból) az egyszeregyen kívül a számolást és öszveadást vagyis addiciót, - azon területnek, melyben a gymnasium létezik, vagyis túlatiszai kerület leírását, geográfiát magyar nyelven, és a biblika históriát (bibliai történetet) hasonlóképpen magyarul. Második esztendőben: Donátust, - erkölcsi tudományt magyarul, - helyes- és szépírást, - aritmetikábul az első négy spéciest (alapműveletet), - a többi három kerületnek rövid geográfiai leírását magyarul, - olvasást több nyelvekben és a biblika históriát magyarul. b) Grammatisták (a grammatikát tanuló harmad- és negyedévesek) .. . c) Szintakszisták (a szintaxist tanuló ötöd- és hatodévesek) . . . d) RétOTok (a retorikát tanuló heted- és nyolcadévesek) . . . e) Primánusok (a prímába, az első (felső) osztályba járó kilenced- és tizedévesek). Első esztendőben: morális (erkölcs)filozófiát, - logikát, -- matézist, - Magyarország statisztikáját magyarul, - auktorokat (latin szerzőket), - stílusban való gyakorlást, görög nyelvet, - magyarban pedig tökéletes előmenetelt. Második esztendőben-. Dogmatikát (hitágazattant, dogmatant), - logikát, - jus naturae vagyis természet törvényét (természetrajzot), - história universalis recentiort (újabb kori egyetemes történelmet), - fizikát, - a mezei gazdaság tudományát magyarul, - klasszikus auktorokat, - stílust, - görög nyelvet, - és a magyar nyelv pallérozását különös társaságos körökben (önképzőkörökben) is."

50 Ez a tanterv volt érvényben 1842-ig, amikor az egyetemes evangélikus zayugróci tanítási tervre tértek át.

51 Bár az iskola Szarvason a mezőberényinél jobb anyagi körülmények közt induk, a tanulólétszám alig emelkedett, sőt az 1840/41. tanévre 85-re csökkent. A szabadságharc előtti legnagyobb létszámot 1845/46-ban érte el az intézet, amikor 185 tanulója volt. 1844/45-ben a 137 tanuló közül 79 volt Békés és 11 Torontáí megyei,, a többi 47 Arad, Bács, Bihar, Borsod, Gsanád, Csongrád, Heves, Nyitra, Pest, Szeben, Szerem, Temes, Zala megyei és egy galíciai volt.

52 333