Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXIII. KÖZMŰVELŐDÉSÜGY - 4. Kisebb iskolák - b) Békés megye katolikus, református, evangélikus és görögkeleti iskolái és tanítói (1771)

galmatosan az oskolába járattassanak, a szófogadatlan szülék megbüntettessenek."

30 Ez a helytartótanácsi rendelet, „minthogy az ilyen gyermekek a marhával délelőtt 9 óra tájban a mezőről megtérnek, s délután 3-4 óráig otthon vágynak", megengedi, hogy „ezen üres (szabad) idejek alatt legalább 2 órát tartozzanak napjában az oskolába tanulni."

31 Ebben a kérdésben Tessedik Sámuel is a parasztszülők oldalán áll. 1784ben ezt írja: „Hát nem jobb volna-é nyáron csak reggel 4-5 órátul fogva 6-7 óráig szabni az oskolai órákat? Azután az oskolába járó gyermek az ő szüleinek segíthetne odahaza a kertben, mezőn és a méhek körül is."

32 Némi javulást hozott, hogy a helytartótanács az iskolák nagyszünetét 1786-ban szeptember-október hónapokról júliusaugusztus hóra helyezte át.

33 b) Békés megye katolikus, református, evangélikus és görögkeleti iskolái és tanítói A helytartótanács 1770-ben elrendelte, hogy a jövőben a megyei iskolákról jelentést kell tenni.

34 A megye az illetékes szolgabírákkal és esküdtjükkel összeíratta járásuk helységeiben a tanítók és tanulók 1771. évi adatait, s azokat 1772-ben a helytartótanácshoz terjesztette. Az összeírás a következő adatokat tartalmazta: A tanító neve, mióta tanít, mily vallásfelekezetű és nemű gyermekeket tanít, tanítványainak száma, mily tananyagot tanít, mennyi a járandósága? Az alábbi szemelvények a magyargyulai katolikus, a békési református, a csabai evangélikus és a kétegyházi görögkeleti iskola adatait tartalmazzák. „Magyargyula varosban Iskolamester, egyúttal kántor és orgonista Petik Ambrus, vallására nézve katolikus, aki 1745. éví április hó 24-től tanítja az ifjúságot. 80 római katolikus vallású fiú- és leánytanítványa és egy görög nem egyesült (görögkeleti vallású) fiútanulója van. A melléje adott preceptorral (segédtanítóval) együtt néhány fiút az ábécén kezdve nemcsak az alsó nyelvtani osztályig bezárólag tanít, hanem egyszersmind a számtan főbb alapismereteit is átadia, a többit (a többi fiútanulót) pedig, ahogy a helyzet és az idő kívánja, olvasni és írni tanítja, a leányok pedig a szokott módon az olvasásban, némelyek az írásban is gyakoroltatnak. Ami a keresztény (vallás)oktatást illeti, mindkét nemen lévők mindnyájan Canisius Péter kátéjával foglalkoznak. (A tanítómester) a méltóságos uraság pénztárából 15 rénesforintot, a méltóságos bárónétól ingyenes segítségképpen 20, a várostól fizetésként évente 72 rénesforintot kap, 24 mérő búzát (a preceptor részére 6 mérőt), 6 öl fát, 4 kocsi szénát, 2 cseber bort. Vetése nincs a várostól, hanem kimért telke, melyet a maga szorgalmával és költségével kell megművelnie. Ezen városban preceptor a fent nevezett iskolában Kalcsó Mihály, katolikus vallású, aki 1765-ben október 16-án jött ide. A várostól fizetésként 15 Ft-ot kap, a tanítómestertől élelmezést." „Békés mezővárosban A tanítómesteri hivatalt Árvay Pál tölti be, vallására nézve református, tanítani kezdett 1770. évben március 23-án. Gondjaira bízott fiútanítványa 214 van, valamennyien református hitvallásúak. A két preceptor (segédtanító), akiket ő ellenőriz, a gyengébbek olvasásával foglalkozik, a római és arab számok ismeretét gyakorolja velük, az Űr imáját, az apostoli hitvallást, a tízparancsolatot mint emlékezetből megtanulandót kijelölik. A tanítómester pedig az ezekben jártasakat egyszerű módszerrel a névragozásra, fokozására, igeragozásra, grammatikára és syntaxisra (szókötéstanra), számtanra, Dávid zsoltáraira, földrajzra tanítja. A vallás alapjait a palatinátusi (pfalzi, heidelbergi) kátéból, mindkét (az ó- és új-) testamentom szent történeteiből merítik. Mindennap az írásban gyakoroltatja őket - A mindennapi élelmet a városbeliek 329