Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXX. ÁRVIZEK, ÁRVÍZVÉDELEM, FOLYÓSZABÁLYOZÁS - 1. Békés megyei árvizek - a) Nem múlt el év árvíz nélkül

van, jegyzőkönyvünkbe is béirattatott, hogy az még a késő maradékoknak is indító például szolgálhasson. Minden jónak kívánása mellett vagyunk Kegyelmednek jóakarói, Békés vármegye rendéi."

19 A gyulai tűzkárosultak részére földesúrnőjük, özv. gróf Károlyi Antalné Báró Harruckern Jozefa 1000 Ft segélyt adott. Az 1000 Ft-ot 150 olyan magyar- és németgyulai tűzkárosult közt osztották ki, akiknek mindenük odaégett. 50 Ft-ot 1, 20 Ft-ot 5 és 15 Ft-ot 3, 6-10 forintot 67, 1-5 Ft-ot pedig 74 tűzkárosult kapott, tehát a segélyezetteknek csaknem fele 1-5 forintot kapott, ami inkább alamizsna, mint segély volt. Néhány név a segélyezettek közül: „D. Kun Mihály inkvilínus (zsellér), vargamester 5 aprós gyermekeivel. Minden műszerei (szerszámai) odaégtek, és a sok bőrök (bőrük) házával együtt hamuvá lett 6 Ft Gyepes János kolónus (jobbágy) számos gyermekével. Minden házi eszközeivel együtt egészen elégett és hamuvá tétetett 5 Ft Huszka Mihály szabómester. Mindene, még a rajta való ruhája (is) öszveégett, porrá lett 10 Ft Geszner János inkvilínus, három gyermekű. Házzal együtt 200 Ft-ja is elégett és minden jószága 8 Ft Por törő János inkvilínus, takácsmester, minden megégett 1 Ft."

20 xxx. ÁRVIZEK, ÁRVÍZVÉDELEM, FOLYÓSZABÁLYOZÁS 1. Békés megyei árvizek a) Nem múlt el év árvíz nélkül A csekély esésű, eliszaposodott medrű, kellő magasságú parttal nem rendelkező Körösök fatörzsekkel, gallyakkal eltorlaszolt medre képtelen volt a hegyektől alázúduló, nagyobb víztömeget a Tiszába szállítani. A víz átömlött a magasabb partok fölött is, kiszakította a gátat és az ereken és fokokon át elárasztotta a laposabb területeket. Esősebb ősszel, tavaszi hirtelen hóolvadáskor a fél megye víz alatt állott. Nem múlt el év kisebb-nagyobb árvíz nélkül, s volt olyan hely, melyet egy évben kétszer is elöntött az ár. A Harruckern Ferenc főispáni beiktatására Békés megyébe igyekvő Károlyi Ferenc 1743. május 28-án szatmári birtokáról arról értesítette Békés megye alispánját, hogy „innét lévő egyenes utamat Gyulára az nagy árvizek gátolják, s nem különben, hanem ha az Kunságra kerülve Szarvas felé engedik."

1 Az 1816 elején pusztító árvízről ezt olvassuk a vármegye február 16-i közgyűlése jegyzőkönyvében: „A több esztendei sanyarúságok után a mostani időjárásnak rendkívül való hallatlan mostohasága miatt... a legnagyobb (ak) az emberi emlékezetet felül haladó árvizek, melyek már oly nagy grádust (fokot) elértek, hogy vetéseket, kaszálókat s szőlőket elborítván, a jövendőbeli terméshez való reménységek elemésztettek, sőt a helységekben is a házakat annyira megrongálták, hogy sok már öszvedűlt, sok pedig már dűlőfélben vagyon."

2 - Tomcsányi Kristóf főszolgabíró 1816. február 1-i kurrense szerint „az árvíz... által megkárosíttatott szegény adózó népek ... szorultságból a padlásra vonták magokat."

3 282