Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXIX. TŰZRENDÉSZET - 1. Tűzrendészeti tilalmak - a) Pipatilalom - b) Fakémények

és a bíráknak (elöljáróknak), hogy nem mernek az urak ellen semmit is szólani." Ezekután „bíró uram Pap Lászlót kalodában tétette". Pap László máskor „a régi öregbírakat... huncfutolta, amelyért 60 pálcát adattak az utak nékie."

40 c) A nótárius az oka a nagy tehernek Ezt a balhiedelmet maga Tomcsányi alszolgabíró volt kénytelen cáfolni. 1788. augusztus 14-én ezt írja körlevelében: „Tapasztaltam némely helységekben, hogy a lakosok a helység nótáriusait vetik okul, hogy ily tereh alá vágynak vetve. Az ilyen balitéleteket félretegyék a lakosok! Egyedül annak tulajdonítsák, hogy az megdühödött pogány ellenség az határunk szélén dühösködik. Nem is lehet azoknak ellentállani egyedül, ha felséges urunk hadi seregét országunk lakosaik nem táplállak."

41 XXIX. TÜZRENDÉSZETl 2. Tűzrendészet! tilalmak Sok ház fala betapasztott sövény- vagy nádfal volt, a tető nádból, zsúpból vagy gazból készült, rajta fakémény, a konyhában nyitott tűzhely. A kerítés vesszőből font sövény, trágyából tapasztott garággya vagy nádkerítés volt. Az udvaron tilalom ellenére széna- és szalmakazlak. Egy parázs vagy égő pernye elég volt, hogy a szél lángra lobbantsa, és felperzselje az egész falut. Éppen azért a hatóságok szigorú tilalmakat szabtak meg. a) Pipatilalom -, Szorellay János szolgabíró 1743. május 10-i kurrensében ezt írja: „Felvévén a tűznek sok rendbéli veszedelmét, és legkivált a pipázás által okozható kárait, a nemes vármegye (által) statuáltatott (végeztetett), hogy ennekutána senki utcákon, udvarokon, istállóban, vagyis széna és szalma körül dohányozni ne merészeljen, és valaki valahol mihelyt tapasztaltatik, azonnal kiváltképpen először egy máriásra a pipának elvételén kívül, vagy ki pénzével nem fizethet, bőrivei hat pálcára, - másodszor pediglen, valahányszor tapasztaltatik, mindenkor duplán két-két máriásra avagy tizenkét pálcára fog büntettetni. .. Valaki először az olyatén tilalmas dohányzást észrevészen, tartozni fog hasonló büntetés alatt nemes vármegye tisztinek, annak nem létében helységbéli bírák uraiméknak megjelenteni."

2 Tessedik Sámuel 1784-ben az istállóban a szalma és széna körül pipázó szolga észretérítésére a következő tanácsot adta: „A bíró és az elöljárók meg tudják a2 ilyetén dohánykéményt törni. Csak 48 óráig nem kell néki enni adni, s emellett nem kell hevertetni, hanem a tűzkassának (tűzi pénztárnak) számára keményen dolgoztatni, harmadnapra dohányt, kenyeret, vizet eleibe tenni. Kitetszik azután, hogy a dohányevő melyikhez fog előbb nyúlni."

3 b) Fakémények A hatóságok másfél száz éven át állandóan tilalmazták a tűzveszélyes fakéményeket. Szorellay János szolgabíró 1743-ban ezt írja egyik körlevelében: „Minden helységben a kémények házonként megvizsgáltassanak, és azhol romlandó és veszedelmes tapasztaltatik, minden időhalasztás nélkül lerontassék, és más csináltassék."

4 274