Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXVIII. AZ ELÖLJÁRÓSÁG - 2. Az elöljáróság tagjai - 3. A jegyző - a) A jegyzőválasztás

Az 1802. »íovember 26-i közgyűlésen „a kirendelt deputáció jelenti, hogy a körösladányi bíróválasztás alkalmatosságával történt excessust (kihágást) megvizsgálván, a lármá?tak és illetlenségeknek fő kezdőtöket kitudván, azokat mindiárt vason akarta a megye tömlöcébe hozatni, de mivel a földesuraság deklarálta (kinyilvánította), hogy ezen dolognak törvényes elintézését és a vétkeseknek megbüntetését a legközelebb tartandó (úri) törvényszék alkalmatosságával magának fenntartja, azért Őket kezesség mellett odaki hagyta, a népet pedig keményen megdorgálván, a három kandidátus (jelölt) közül egy Nagy László nevű el is választatott bírónak."

10 2. Az elöljáróság tagjai A 18. század végéről és a 19. század elejéről fennmaradt esküminta-gyűjtemény egyúttal a gyulai uradalombeli helységek tisztségviselőinek a felsorolása is. Eszerint ezekben a helységekben a következő tisztségviselők tettek esküt: a bíró, jegyző, tanácsbeliek, esküdtek, helység gazdája; kisbíró, tizedesek, hadnagyok, porciószedők (adószedők); borbíró, bor-, ser- és pályinkacsapláros; székbíró, mészáros; malombíró, molnár és molnárlegények; dinnyecsőszök; szabadosok, hajdúk, úrbéri tartozások beszedői, robotosok kirendelői; halászbíró, mezei és kerti csőszök, utcakapitány; révész és írnok.

11 A két Gyula város tisztségviselői 1834-ben a következők voltak: 5>

A gyulai tanács jelenvalólag mind a két városon egy fő-, egy al- vagyis törvénybíróból és 12 esküdtemberekből áll. Magyargyulán van egy katolikus és egy református jegyző, Németgyulán is egy jegyző, akik az uradalmi törvényszék (az úriszék) jóváhagyásából ítélnek jobbára minden polgári pereket, ellenben a bírói foglalás meghatározása és végbevitele egyedül az úriszék végzésétől függ. Ezeken kívül vagyon a két városon orvos s árvák közönséges gyámatyja (közgyám), kik azokra és azoknak javaikra a tanácsnak és jegyzőknek ellenőrsége mellett minden esztendőben az úriszéknek múlhatatlanul számot adni köteleztetnek. Vágynak még... különös (külön) adószedőik, kik a készpénzrül számolni köteleztetnek, azonkívül külső és belső gazdái, kik a termesztményekről, borbírák, kik a város korcsmáira megkívántató italokról, pusztabírák, kik a csorvási, eperjesi puszták legelőiről, gazdasági földjeikről, gulyákról, ménesekről, kutakról és vályúkról, malombírák, kik a városok malmainak jövedelméről számolnak. Ezeken kívül a bírói hatalom sikeresítése végett Magyargyulán 3 lovas hadnagy és 8 kisbíró, Németgyulán pedig 5 kisbíró vagyon. 1833. évben pedig az idegen rablók meggátlása és az éjjeli bátorság (biztonság) kedvéért Magyargyulán felállítódnak 30, Németgyulán pedig egy káplárnak vezetése alatt 11 éjjeli őrök."

12 3. A jegyző a) Jegyzőválasztás Az 1772. évi urbárium 9. punktuma szerint „nótáriust... a község maga, földesura nélkül választ, és el is bocsáthatja." Az 1836. évi 9. törvénycikk ezzel kapcsolatban azt mondja, hogy „azon községek, melyek eddig jegyzőiket... az uraság minden befolyása avagy jóváhagyása nélkül szabadon választották s illetőleg felfogadták, ezen szokások mellett ezentúl is meghagyattatnak."

13 264