Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXVII. A KÖZLEKEDÉS - 4. A posta - a) Postaút, postaállomások - b) A levélposta

előtt táblabíró és megyei közbirtokos Wodianer Sámuel urat, ki pénzbeli bajaiból e megyét már annyiszor kisegíteni szíveskedett, nem tenné-e meg ismét e megye érdekénél fogva, hogy az e megyétől (a) vasúti igazgatóság által követelt, s általa a vasút terhére előlegezett költségnek legalább azon részét, mely most mindjárt fizetendő, addig is, míg illetőktől (földesuraktól, helységektől) behajtathatnék, kölcsönözni és Békés megye fent érintett kötelezettségét beváltani. És miután onnan kedvező választ vettem, a múlt év és hó 15. napjára társulati közgyűlést hirdettem . .." A közgyűlés három feladattal bízta meg az elnököt: 1. A központi vasúti igazgatóság által á terv elkészítésére engedélyezett 5000 Ft-ot Wodianer Sámueltől vegye fel, és a központnak fizesse be. - 2. A megyére eső 10 000 forintot megállapítandó kulcs szerint ossza fel, és a kire-kire eső részről az érdekelteket értesítse. A kivetett összegeket 1848. március 26-ig a megye pénztárába be kell fizetni. - 3. A további teendők ellátására a társulatnak sürgősen meg kell alakulnia.

28 A bekövetkezett

1 mozgalmas idők miatt a terv megvalósítását el kellett halasztani. 4. A posta a) Postaút, postaállomások A török kiűzése után közel száz esztendeig egyetlen postaállomás sem volt a megyében. A hivatalos leveleket jobbágyok hordták szét a megyében, a más megyébe címzetteket lovas küldönc vitte az aradi postára. A postabért a megye év végén egy összegben fizette ki. Így 1736-ban 35 Ft 40 kr-t fizetett. Majd csak 1787-ben a szentes- ! aradi postaút létesítésekor szerveztek Orosházán, Komlóson és Battonyán, a szentesnagyváradi út mellett pedig Orosházán, Csabán, Gyulán és Sarkadon postaállomást.

29 A szarvasi földesúr 1801-ben Szolnoktól Szarvason, Nagykondoroson, Csabán, Gyulán és Nagyváradon át Erdély felé menő, új postaút létesítését kérte. Kérvényét a megye 1801. december 18-i közgyűlésén pártolólag terjesztette a helytartótanács elé, az új postaút azonban sohasem létesült meg.

30 b) A levélposta Mogyoróssy János feljegyzéseiből tudjuk, hogy 1839-ben Pest felé vasárnap és szerdán, Nagyvárad felé pedig hétfőn és csütörtökön indult Gyuláról posta.

31 A helytartótanácsnak a postabérekre vonatkozó rendeletét, mely már 1817. június 1-én hatályba lépett, megyénkben június 30-án tették közhírré: „1. A postabér annak a helynek, ahol a levél feltevődik, attól a helytől való távolságához való képest, ahová küldődik, minden 3 postastációtól nevekedő aránymértékbe aszerint fizetődjön, amint a tarifa mutatja. 2. A postapénzt minden tartományban azon (az ottani) folyó pénzben kell fizetni. 3. Bent az országban való levelezésekért a postapénzt csak egyszer, ti. a levélkivétel-alkalmatossággal kell fizetni. 4. Ezen rendszabás alól kivétetnek: a) frankirozott (bérmentesített) levelek, b) az ezen tekintetben privilégiált (kiváltságolt) személyekhez vagy jurisdikciókhoz (felsőbb hatóságokhoz), c) a külső tartományokhoz intézett levelek, melyekért a feltétel alkalmatosságával kell fizetni. 5. Amely levelekért csak a postáról való kivétel alkalmatosságával kell fizetni, azoknak a postára való feltételére nézve minden postahivataloknál lesz egy vagy több menedék (biztos hely), amelyekre a leveleket mindenkor fel lehet tenni. 17* 259