Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXV. BÉKÉS MEGYE IPARTÖRTÉNETE (1720—1848) - 11. A molnárok - a) A vámmértékek - b) A molnárok és olajütők bére - c) Szerződés a csabai hatkövű vízimalom malommesterével

c) Szélmalmok Ügy látszik, az alkalmas széljárás hiányában aránylag későn épült néhány szélmalom a megyében. A mezöberényi szélmalomról 1830-ból van adatunk.

67 Gyulán 1843-ban épített az uraság szélmalmot a koleratemető mellett, melyet ezért sokáig Szélmalmi-temetőnek is neveztek.

68 11. A molnárok a) A vámmértékek A megye 1808. december 28-i közgyűlésén hozott határozat szerint a vízimolnárok 2 2/3, a szárazmolnárok 3 1/5 iccés vámmértéket kötelesek használni. „Amely molnár bélyegtelen (hitelesítetlen) mértékkel szedi a vámot, vagy az őrlés sorát meg nem tartja, vagy egyéb akármiféle csalfaságot űz, 25 pálcákkal... fog megfenyíttetni."

69 b) A molnárok és olajütők bére Az 1812. évi megyei limitációban (árszabásban) külön fejezet foglalkozik a molnárokkal és olajütőkkel. „Egy köböl tiszta búzából készült lisztláng, úgymint liszt, darakása, gríz és zsemlyeliszt a szárazmalomba 24 kr, dettó vízimalomba 18 kr. - A közönséges liszt őröltetésétől... a vízimalomba 1/10 rész fog adattatni, a szárazmalomba pedig (szintén) 1/10 rész minden egyéb pénzjutalom nélkül a nemes vármegye ebben tett határozása szerént. Hogyha pedig az őrlető más lovain pénzért őröltetne egy vékától 15 kr. - A többi molnárok, mind vízi-, mind szárazmalombeliek eránt meglévén az a határozás, hogy a vízimalmokba az 1/10, szárazmalmokba (is) 1/10 rész vétetődjön vámba, amelyből ismét a vámleső és a malmot igazgató molnárok 1/6 részt végyenek. Minthogy olajütő malmok is számosan találtatnak ezen nemes vármegyében, akik még eddig csak szabad tetszések szerént taksálták az olajüttetőket, szükség tehát, hogy ezeknek is rend szabattasson, melyre nézve minden egy pogácsától az olajos molnárnak a bakoslegénnyel (olajütő munkással) együtt határoztatik 4 kr. - Azonkívül az 5. pogácsa a katlan szükségére hagyatik, azontúl pedig a pogácsának hason fele az olajüttetőé, fele pedig az olajos molnáré légyen."

70 c) Szerződés a csabai batkövű vízimalom malommesterével A csabai elöljáróság 1814. október 28-án László János vízimolnárral a következő szerződést kötötte: „Kontraktus, melynek ereje mellett megesmértetik, hogy helységünk hatkövű vízimalmunkba László János őkigyelmét malommesternek meghívtuk a következendő cikkelyek alatt, úgymint: 1. A malommesteré a malom keresetéből búzának, árpának és kukoricának s más egyéb jövedelemnek egyötöd része lészen úgy mindazonáltal, hogy abból őkigyelme molnárlegényeket tartani tartozzon, melyhez képest 2. Moínárlegényeket..., akik józan életűek és lisztnek csinálásában értelmesek lesznek, helységünk elöljáróinak hírekkel (tudtával) befogadhatja, valamint ha hibások lesznek, el is bocsájthatja. 3. Annak következésében maga malommester őkigyelme a legényeiaek például hogy józan és mértékletes életű s hív légyen, megkívántatik, valamint az is, hogy mint a helység elöljáróit, úgy a köznépet is becsületben tartsák, ellenben őkigyelme is mint az helység elöljáróitól, úgy a köznéptől is rangjához képest becsületben fog tartatni. 249