Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXII. A BÉKÉS MEGYEI NEMESEK - 5. Nemesi felkelések - c) Az 1805. évi nemesi felkelés

A megye pandúrokat küldött Csabára, s csak nagy nehezen tudta lecsendesíteni a lázongókat."

28 A megye 1801. évi közgyűlési jegyzőkönyvében olvassuk: „Méltóságos gróf Gyulay 20. januáriusában a gyalogságot megmustrálta, s újólag megeskette, s ... a rendelést megtette, hogy a gyalogság ugyan 26-ikban, a lovasság pedig 27-ikben útnak induljon, melyhez képest amazok ugyaninnen Gyuláról, ezek pedig Békésről a meghatározott napon,... útnak is indultak Szolnok és Pest felé Győr vármegyébe."

29 A nemesi felkelő sereg „százados kapitányainak" kéthetenként jelentést kellett a megyéhez küldeniük. A lovasság százados kapitánya, Tomcsányi Kristóf 1801. február 10-én azt jelentette a megyének: „Hogy januárius 27-én Békésről kiindulván a sereggel a kirendelt stációk szerént szerencsésen elérkezett. A sereg a menetben semmi rendetlenséget nem követett el. - Hogy a csizmák elszakadoztak, és hogy a legénységnek megígérte azoknak megfej éltetését. Hogy a tisztek magoknak patrontásokat csináltattak, egy-egy került 23 Ft-ba, és 138 Ft-nak visszatérítettését kérik. Hogy nem két, hanem minden legényre egy és így 148 kulacsot vett... - Hogy orosházi nemes Kunos István a népet kívánta felzendíteni, hogy ha fizetések nem jobbíttatik, térjenek vissza. Hogy szeghalmi nemes Ambrus Mihály zsoldosa, Kardos János a népet nagyon magához hódította, és hogy ezt mint egy veszedelmes embert szándékszik a seregtől elküldeni. Hogy zászlótartó Kiss Ferenc is magához hódította a népet, melyre nézve, hogy kedvet csinálhasson néki, rókára (rókaprémesre) csináltatta a mentéjét, mint az első strázsamesternek. Azé került 9 Ft 29 kr, ezé 12 Ft 31 kr. Ennek akceptáltatását (elfogadtatását) kéri."

30 Hasonló kisszerűség jellemzi a többi levelét is. „Ugyanezen kapitány úr Sopronból február 24-én sebesposta által jelenti: Hogy most Sopron vármegyében Locsmándon és Frankon feküsznek (táboroznak) .. . Hogy a sereg süvege másképp fog igazíttatni. Hogy a tisztek süvege kassáltatik (eltöröltetik), s kenteiének magoknak olyat szerezni, mint reguláris katonatiszteknek vagyon, melyre teendő költségit a tiszteknek kéri megtéríttetni. Hogy kardmarkolatokra való szíjakat és körömvasakat fog venni.. ."

31 A két jelentéssel a rendek a megye 1801. március 3-i közggyűlésén foglalkoztak. A süvegforgók, tiszti patrontások (kartusok, töltéstartók) csináltatásához, a kétszeres mennyiségű kulacsok, kardmarkolatra való szíjak vásárlásához nem járultak hozzá. Helytelenítették a zászlótartó mentéjének rókaprémeztetését, és elrendelték a számadások felülvizsgálatát. A nyugtalanságokat szítókat és nyugtalankodókat a kapitány vagy maga büntesse meg, vagy terjessze ügyüket a katonai felsőség elé.

32 A csapatok április végén tértek vissza anélkül, hogy csatában vettek volna részt.

33 A felkelő csapatba lépő nemesek adójával kapcsolatos ígéretet sokan félreértették. A megye 1802. december 31-i közgyűlésén a rendek két volt insurgens kérvényére a következő végzést hozták: „Ezen (ti. az annak idején a megye által kiadott) levél csak azon személybéli adózástul teszi mentté a volt insurgenseket, melyek a publikumot (közt) illetik, de azokra, melyek a földesuraságokat illetik, ki nem terjesztődött, mert az egyenesen az földesuraságok akaratjától függ."

34 c) Az 1805. évi nemesi felkelés 1805-ben harmadszor kellett lóra ültetni a „nemességet". A rendek a megye december 9-i közgyűlésén a megyére kivetett 445 portális lovas és gyalogos legény állításának következő elosztását hagyták jóvá: Békés 52, Berény 28, Csaba 63, Doboz 7, Endrőd 17, Gyarmat 12, Gyoma 20, Kétegyháza 10, Komlós 17, Körösladány 13, Magyargyula 37, Németgyula 14, Orosháza 29, Öcsöd 18, Szarvas 48, Szeghalom 18. Szentandrás 14, Tárcsa 12, Vári 5, Vésztő 11. A határozatot közhírré tevő körlevél az 221