Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXII. A BÉKÉS MEGYEI NEMESEK - 1. A nemesek száma és igazolása - a) A nemesek száma - b) A nemesek igazolása

XXII. A BÉKÉS MEGYEI NEMESEK 1. A nemesek száma és igazolása a) A nemesek száma Amikor Békés vármegye 1715-ben újraalakult, a tisztikart más megyebeli nemesekből kellett megalakítani, ugyanis a megyében egyetlen tanult nemesember sem volt. összeírtak ugyan 9 családot, mely nemesnek vallotta magát, de nemességét egyik sem tudta igazolni. 1720-ban már nem is szerepeltek az összeírásban. Viszont akkor már 21 igazolt nemes élt a megye községeiben. Valamennyien jobbágyföldön gazdálkodtak. 1773-ban a földesurakon, a megyei és más tiszteken kívül mindössze 32 armalista (birtoktalan, címeres) nemes élt a megyében. 1791-ben 76 armalista nemes gazdálkodott jobbágytelken, 12 pedig teljesen vagyontalan volt.

1 A nemesek lajstroma megyénkben 1823-ban készült el, s azóta folyamatosan vezették. Ahol, mint például Gyulán és Orosházán, nagyobb számmal laktak, ott „nemesi községet" alkottak, tanácskoztak, közös ügyeket intéztek, élükön az általuk választott nemesi hadnaggyal. 1847-ben már 1452 nemes szavazhatott a megyei tisztújításon.

2 b) A nemesség igazolása A megyébe beköltözött nemesnek, ha nemesi jogaival élni akart, igazolnia kellett nemességét. Vagy a családja nemesi oklevelét, adománylevelét kellett bemutatnia, és a nemességszerző őstől való származását igazolnia, vagy pedig az előző lakóhelye szerinti megyétől kellett nemességbizonyító levelet hoznia, és azt az alispánnak bemutatnia. Ha az illető vitathatatlan nemesnek bizonyult, ezt a nemességigazoló levéllel együtt a megye közgyűlési jegyzőkönyvébe iktatták, és kihirdették. Ezáltal teljes jogú (publikátus) nemessé lett. Amíg az igazolás nem történt meg, vélt (praetensus) nemes maradt. A megye rendéi 1834. december 3-i közgyűlésükön a következő végzést hozták: „A praetensus (vélt) nemesek mindeddig adó alá nem vétettek, ezentúl is addig, még nemességek bizonyítására határozandó idő el nem következne, attól mentté tétessenek. Hogy ma a nemesség követelése örve alatt többen az adófizetés terhe alól magokat ok nélkül ki ne vonhassák, minden megyebéli praetensus nemeseknek nemességek bebizonyítására egy esztendei határidő rendeltetik. Hogyha akkorra abban tett lépéseit bé nem mutathatja, ellene nemesi bizonyító per múlhatatlanul elkezdődjön."

3 Szendrey Ignác, Szendrey Júlia apja, amikor kasznárként az orosházi Károlyibirtokra került, bejelentette ugyan neemességét, de azt nem igazolta. Ezért Nóvák Antal alispán 1837. október 23-án felszólította erre: „Élőmbe bejelentette Lengyel Márton mint tekintetes, nemes Békés vármegye ügyésze, hogy noha a megyebeli magokat nemeseknek követelő tagok nagyméltóságú helytartótanácsnak több rendelései, de a tekintetes, nemes Békés vármegyének számosabb végzései következtében is nemességük bemutatására, s jelesen uraságod is mindannyiszor felszólíttattak, és . . . köteleztettek is, mindazonáltal uraságod annak eleget tenni és azáltal követelt nemessége valóságát bemutatni mindeddig elmulasztotta,. . . miért is ezennel törvényesen idézem oly móddal, hogy a mondott napra uraságod akár személyesen, akár biztosa által megjelenni el ne mulassza.. ."

4 Szendrey azonban többszörös idézésre sem jelent meg. Amikot aztán 1840-ben Károlyi gróf az erdődi uradalomba helyezte át, a megyeház ellene folyamatba tett nemességbizonyító pert megszüntette.

5 214