Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXI. PARASZTMOZGALMAK - 1. A szentandrási parasztfelkelés (1735) - b) A felkelés 13 napja - c) Klósz Mátyás alispán jelentései a felkelésről

A gyúj tógátokat elfogták, de Gyulára kísérésük közben kísérőik szabadon bocsátották őket.

3 b) A felkelés 13 napja Amikor a végképpen elkeseredett szentandrási jobbágyok vezetői megbizonyosodtak arról, hogy Péró kapitány (Szegedinácz Jovánovics Péter) fegyveres támogatására számíthatnak, újult erővel toboroztak híveket a felkeléshez. - 1735. április 27-én Békés, Doboz, Erdőhegy, Karcag, a Kunság, Madarász, Öcsöd, Sarkad, Szentandrás és Tur küldöttei, mintegy 70-en tanácskozásra gyűltek össze Szentandráson. Mint a több szempontból elfogult Petik Ambrus gyulai tanító feljegyezte: „Itt (ti. Szentandráson) vagyon ama nagy Gödény-halma, kire az 1735. esztendőben a Tiszán innen ostobául feltámadott, gyülevész kálvinista parasztnép maga zászlóját kiütötte."

4 A megjelentek a zászlóra letették az esküt, és megválasztották tisztjeiket.

5 Amint a budai bíróság 1736. március 11-én hozott ítéletében több helyütt is említés történik, a felkelők az akkor már halott „Rákóczi Ferencnek, a haza és a törvényes fejedelem földje ellenségének hűségére esküdtek fel."

s Ezáltal kifejezésre juttatták, hogy nemcsak a földesúri kizsákmányolás ellen mindennapi kenyerükért, az embertelen bánásmód ellen emberi méltóságukért fognak fegyvert, hanem a német uralom ellen hazájuk függetlenségéért és szabadságáért is harcot indítanak. A felkelés vezetői a megye és a szomszédos megyék falvainak lakosaihoz felhívást intéztek, melyben csatlakozásra szólították fel őket. A Szeghalomra küldött levél így kezdődik: „Isten áldja meg kegyelmeteket, édes uraimék! Amit régtül fogvást várt a szegény magyar, már Isten a sok özvegyek s árvák könyörgését meghallgatta, mert igaz kuruc világ van, és mi is igaz kurucok vagyunk; azért minden félelmet félretévén, özvegyekért, árvákért s nemes vallásunkért most szolgáljunk!"

7 A felkelők még aznap feltörték Tolnay István bérlő házát, és minden értékétől, pénzétől, lovától megfosztották. Másnap megindultak Gyula felé. Klósz Mátyás alispán Békésről csak nehezen tudott előlük Gyulára menekülni. Gyulán a megyei hajdúkat és uradalmi katonákat a várba gyűjtötte, és felkészült annak védelmére. A felkelők május 2-án a vár alá érkeztek, azt azonban nem tudták elfoglalni. Erdőhegy felé vonultak tehát hogy ott Péró csapatával egyesüljenek. Nem tudták, hogy Pérót akkor már elfogták. Május 9-én éppen a szövetséges rác csapatok támadták meg és verték szét őket.

8 c) Klósz Mátyás alispán jelentései a felkelésről Klósz alispán 1735. május 19-e után a szentandrási parasztfelkelésről részletes jelentést küldött gróf Batthyány Lajos kancellárhoz: „Ezen mostani zenebona aránt nékem de dato 7-ma Maji (május 7-én) Bécsbül írott Excellenciád levelét tartozó alázatossággal az estve vettem, nem tudom, micsoda postán tartatott, egyébaránt kötelességem szerént azontúl (anélkül is) információmat Méltóságodnak alázatosan megküldöttem volna. *. Ezen zenebonát csupán az parasztság Peró nevű Pécska Maros mellett lévő helységbéli rác kapitány ingerlésébül és egyértelmébül - ki is Aradon sub initium hujus motus (közvetlenül ezen mozgalom kezdeté után) mesfoaatott, és eztet immár meg is vallotta mind Peró, úgy más társai - kezdette. Micsoda külső potenciától (hatalomtól) indíttatott erre Peró, ha eddi/T nem, ezután is meg fogja mondani, amelyet aradi kommendáns uramtul Excellenciád bővebben megérthet. Kezdődött ez palám et publice (nyíltan és általánosan) Túrnál nemes Heves vármegyében 27-ma Április és Szentandráson ezen nemes Békés vármegyében proxime praeteriti (a legközelebb múlt április 27-én). 200