Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XVII. ALLATTENYÉSZTÉS - 1. Allattenyésztésre alkalmas a föld

10. kép. Mérlegeltetnek különféle szempontból a fák gyümölcsei, azoknak különböző fajtái, eltartásuk és hasznuk. 11. hét. Történelmi előadás ezen részek kukoricatermeléséről és arról, hogy mily sokféle haszna van korunkban elsősorban a szántóföldek megtisztítása, a háznép has*nosabb elfoglaltsága és a barmok takarmányozásának megkönnyítése szempontjából. 12. hét. Észrevételek ezen vidék szőlőműveléséről és ennek javítását szolgáló néhány gyakorlati eljárás. 13. hét. Tárgyaltatik a régi és a mostani fejlettebb tanítási mód összehasonlítása, mely valamennyi e negyedévben előadott tárgyból megmagyaráztatik, és a gyakorlati gazdasági számvetés segítségével megvilágíttatik."

18 4. Az utolsó évek Tessedik lelkesen látott hozzá intézete Újjászervezéséhez. Ujabb tanárokat nyert meg, az iskola felszerelését áldozatot nem kímélve igyekezett minél korszerűbbé tenni. A magáéból újabb 5000 forintot fordított erre a célra. 1801-ben kiadta az előadások újabb tervezetét,

19 1805. július 16-án Szarvason átutaztában József nádor .,a deputációnak (fogadó bizottságnak) jelentésére elment a Szarvason lévő Oeconomico-Industriale Institutumnak és az institútum direktora külső kertjének megszemlélésére."* Legteljesebb megelégedése jeléül Tessediket családjával együtt nemesi rangra emeltette. Azonban hiábavaló volt Tessedik minden erőfeszítése, hiába áldozott az intézetre annak fennállása 26 esztendeje alatt 22 000 forintot a sajátjából, hiába volt a megye, a földesuraság, az egyházi kerület, a bel- és külföldi szakemberek legteljesebb elismerése, a legmagasabb helyről érkezett kitüntetéseket nem követte az intézet legégetőbb szükségleteinek kielégítését lehetővé tévő anyagi támogatás. Tessedik 53 évig volt szarvasi pap. Ismerte a lakosság társadalmi, gazdasági és kulturális elmaradottságát. Elsősorban ezen akart segíteni. Tragikuma éppen az volt, hogy a lakosság a beléjük nevelt bigottság, az irigy és gyűlölködő paptárs és az öntelt, nyakas elöljárók befolyása alatt értetlenül és ellenségesen fogadta Tessedik reformtörekvéseit. Végül is Tessedik 1806. október 31-én kénytelen volt végleg megszüntetni a szarvasi Gyakorlati-Gazdasági Intézet működését.

21 XVH. ÁLLATTENYÉSZTÉS 1. Állattenyésztésre alkalmas a föld Markovicz szarvasi pap írja 1748-ban: „Ha a kiterjedt pusztákra utazol, az ökrök és tehenek megszámlálhatatlan csordáit, a lovak méneseit, a juhoknak és végű! a disznóknak,... kecskéknek nyájait itt látni. Látni fogsz itt nem ritkán olyan parasztembert, akinek 60, 70 és 80 szarvasmarhája, 20, 30 és több lova, saját juhásza, saját kanásza, 300, 400 és több pozsonyi mérő búzája van.'.. Igen gyakran megtörténik, hogy itt télen a barmok a pusztákon, ahol a föld semmi vagy igen vékony hóval van fedve, legelnek és sorvadoznak egészen december derekáig."

1 Markovicz megállapításai természetesen a vízjárta Körös-vidékre nem alkalmazhatók. A gyomai határról 1835. november 9-i „bizonyságtévő levelében" ezt írja 12* 179