Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

A. A KAMARAI KORSZAK (1694—1720) - III. A MEGYE ÚJRATELEPÜLÉSE - 5. A gyulai szerbek és románok összeírása (1717)

ságharc kitörése megakadályozta. Amikor 1703 augusztusában Bercsényi Miklós Váradot körülzárta, Sarkad 100 lovast és 300 gyalogost küldött a fejedelem zászlaja alá. Midőn azonban a kurucok csillaga letűnőben volt, a sarkadi hajdúk deputátusai (küldöttei) alkudozásba bocsátkoztak gróf Lőwenburg váradi parancsnokkal, és 1711. január lO^én Sarkad megadását szerződésbe foglalták: „Kapituláció" i LA sarkadi várőrség kéri, hogy őexcellenciája az Aradon fogságban lévő nemes ós vitézlő Szabó Sándor kapitány urat a tisztekkel együtt, valamint a Váradon és Aradon lévő fogoly közembereket bocsáttassa szabadon. Felelet: Valamennyi hadifogoly, aki itt az én'hatalmam alatt van, elbocsáttatik, akik pedig Aradon vannak, meg fogom keresni Pálffy János tábornagy ós egyszersmind fővezér úr őexcellenciáját, hogy Szabó Sándor és tisztjei elbocsátása az aradi parancsnok úrnak javasoltassék. ]- 2. Helyünkön való megmaradásunk gyermekeinkkel, családunkkal és javainkkal együtt régi szabadságainkban, melyekkel elődeink őfelsége hűségében éltek, engedtessék meg. Felelet: Helyükben való megmaradásuk gyermekeikkel, családjukkal és javaikkal együtt, békével és háborítatlanul használván, megengedtetik. Az, aki őfelsége hűségében fegyvert akar viselni, vitézi .rendként fog tekintetni. Akik pedig le akarják tenni fegyverüket, előbb letévén, az én védelmem alatt lakosként tekintetnek, megtartatnak és oltalmaztatnak. - Ami pedig a régi kiváltságoknak és szabadságnak az igénylését illeti, amelyek jelen pillanatban (előttem) nem ismeretesek, az ország gyűlésére és őfelsége majdani kegyes elhatározására utasíttatnak, de amelyeikben a sarkadíaknak a felséges udvarnál segíthetek, segíteni fogok. 3. Régi szabadságainkban, melyekben elődeink éltek, tartassunk meg! Felelet: A 2. pontban már válasz adatott. 4. A katonaság ezen háborúban viselt dolgaiért, akár tisztek, akár közemberek, ne üldöztessenek! Felelet: Az ezen háborúban viselt dolgokért közkegyelem engedtetik. Senkitől sem üldöztetnek, sőt lehetőség engedtetik arra, hogy gyermekeikkel, családjukkal és javaikkal szabadon és háborítatlanul letelepedhessenek. Hogy pedig a fent írt kapitulációnak mindkét részről nagyobb súlya legyen, szükséges, hogy amint őfelsége katonasága odaérkezik, az erősség kulcsai az erősséggel együtt átadassanak, valamennyi ágyút, puskaport és gabonát minden hadikellékkel együtt felfedjenek és átadjanak, és német őrséget fogadjanak be. Így mindenek szentül és sértetlenül meg fognak tartatni."

30 Másnap a német őrség átvette a vár kulcsait, és megszállta a sarkadi várat.

31 5. A gyulai szerbek és románok összeírása (1717) A vármegye a helytartótanács rendeletére 1717-ben összeírta az adóköteles rácokat és románokat: „Rasciari et Valachi Gyulaienses"'. Az összeírásban 15 családfő szerepel. A 13 szerb lakosnak összesen 20 ökre, ugyanannyi tehene, 6 lova, 1 sertése, 3 köböl búzája, 1 szénaboglyája ós 1 méhkasa volt, A névjegyzék végén két román név is szerepel: Moldván András és a csak keresztnevéről ismert Joon. Mindkettő vagyontalan volt. „Az összeírás befejeztével ezek valamennyien elszéledtek."

32 Az 1718. évi pozsareváci béke után a török határ oly messze került Gyulától, hogy a rác határőrökre itt nem volt többé szükség. 16