Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XIII. A JOBBÁGYSÁG MEGVÁLTJA MAGÁT AZ ÚRBÉRI TERHEK ÉS A FÖLDESÚRI HATALOM ALÓL - 2. Az örökváltság - b) A csabai örökváltsági szerződés (1845)
II 691 Ft 40 kr-okat elosztván, esik egy jobbágytelekre örökös váltságul tőkébe fizetendő ötszáznyolcvan forint 57 1/2 krajcár, azaz 580 Ft 57 1/2 kr ezüstben, három oly húszast 1 Ft-ba számítván, melyből 60 db egy finom kolóniai (kölni) márkát tészen, melyeket is mint örökös váltságbért ezennel elfogadom és megállapítom. Azonban jobbágyaimnak könnyebbségökre átengedem felszámolás nélkül azon haszonvételt és részt, mely a különben is szűk legelőből engem az úrbéri törvények értelmében leendő elválasztás esetében netalán illetni fogna, úgyhogy azt egymás, közt vagy felosztva, vagy pedig együtt Ín concreto (együttesen) használhassák. Közhírből és tapasztalásból tudván azt is, hogy tótkomlósí szőlők szűken teremnek, annál fogva a 44 hold szőlőből nékem járó bordézsmát is jobbágyaimnak minden (fel)számolás nélkül örökre általengedem. A házat bíró tótkomlósi jobbágyokon és házas zselléreken kívül vannak még hazátlan zsellérek is, kik évenként 12 napokat tartoznak szolgálni, ezek felszámolását elhagyván, az ily szolgálatok követelésétől örökre elállók, s jobbágyaim könnyebbségükre azokat az illető háztulajdonosoknak általengedem ..." A szerződést Rosty Albert táblabíró és tótkomlósi jobbágyai nevében Pipis Pál, Stirbicz András és Povázsay Sámuel írták alá. 7 b) A csabai Örökváltsági szerződés (1845. október 24.) Az 1843. évi csabai legelőelkülönozési szerződés létrejötte után a csabai elöljáróság bejelentette, hogy a földesúri közbirtokossággal örökváltsági szerződést kivan kötni. A közbirtokosság egymás után több szerződéstervet állíttatott össze. Az első ismert terv 1844-ben készült, de ezelőtt már volt legalább még egy terv, az irat felzetén ugyanis ez olvasható: „Csabai Örökváltsági szerződés újólag szerkesztve." E szerint a terv szerint a csabaiak 487 941 forintot fizettek volna. A hatodik terv szerint a közbirtokosság 802 050 Ft Örökváltságösszeget igényelt. Ennek alapján 1845. október 24-én létrejött a csabai örökváltsági szerződés. 8 M a) .. .öszvesen 701 2/8 telek vétetvén fel, minden egyesnek örökváltsági if a megállapíttatott 600 Ft-ban, s így 701 2/8 telekre esik 420 730 Ft b) ... a 3 rendbéli szőlők öszves váltsági summája tesz 64 591 Ft c) A város birtokában lévő 375 holdakért járván az úrbér szerint 70 fuvarok, azok váltság! summája áltáljában megállapított 2 600 Ft d) Két industriális kert váltsági ára 100 Ft e) [19 bérbeadott ház, egyenként 50 Ft] 950 Ft 0 [Bor-, sör-, pálinkamérési, húsvágási, halászati és vadászati haszonvételekért] 226 359 Ft g) [Boltnyitási és sóárulási jogokért] 7 000 Ft h) [Malomjogért, liszt- és olajmalmokért] 17 500 Ft i) [Két szárazmalomért] 2 000 Ft k) [Vásártartási jogért és az 50 holdnyi vásártérért] 20 000 Ft 1) [A postaföldekért] 600 Ft m) [A jelenleg szolgabírói használat alatt lévő 137 hold földért] 8 220 Ft n) [A város körül keskeny vonalban húzódó majorsági földekből 526 holdért] 26 300 Ft o) [A vészei majorsági földekért] 5 080 Ft És ekként öszvesen ezüstben 802 050 Ft"' Ez a végösszeg azonban nemcsak úrbéri tartozások és szolgálatok váltságát tartalmazza, hanem a földesúr regálé-haszonvételeinek és egyéb jogainak, valamint egyéb, nem úrbéri (majorsági) földjeinek váltságát is. Ezekről új örökvallási szerződést 155
