Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XIII. A JOBBÁGYSÁG MEGVÁLTJA MAGÁT AZ ÚRBÉRI TERHEK ÉS A FÖLDESÚRI HATALOM ALÓL - 1. A legelőelkülönítés - d) Szarvasi zavargások az 1845. évi legelőszabályozási örökös szerződés miatt (1847)

a városházához! Tegyük le a bírót! Hajtsuk ki az ürüket!" - a népet fellázítva a városházához csoportban vezette,... s ott fenyegetődzéseket ismételni, a nótáriusnak és bírónak kihúzását, a haszonbérlő birkáinak kihajtását s azok torkának elmetszését gőgösen kiabálni meresztették .. . Április 2-án a csákói allodiális földen (majorsági földön) a 6. rendű, vasban álló (Palicska János) által az uradalmi kancellista (irnok) előtt mondott szavak: - Ezentúl nem lesz szükség a földre, elveszi az uraság a földet. Bizonyos, hogy Szarvason kurucság lesz. Mezítláb, éhhel, bunda nélkül nem fogok járni. Két-háromszázan csoportosan fogunk járni, az urakat fogjuk ölni és rablant, Én, adta-teremtette, fiaimmal együtt magam is közikbe fogok állani. Úgyszinte azon pusztán más alkalomkor a 7. rendű (Krajcsi György) midőn a felügyelő irnok által a serényebb dolgozásra intetett, azon szavakkal való szembeállása: - Nem dolgozunk pénzért (nem pénzért dolgozunk) az uraságnak, hanem ingyen, azt is csak úgy, ha akarunk, - s nem azért jöttünk ide, hogy marháinkat megerőltessük, hanem csak hogy mozogjunk, s a napnyugtát várjuk. Amely gazda pedig ezentúl az uraságnak áltáljába vagy mértékes robotot fog szolgálni, agyonverjük,- . . Midőn ezen veszedelmes zendülésnek lecsillapítása és elintézése végett a megyei küldöttség április 12-én tartott öszvejövetele alkalmával, a... zavarok elhárítása és a küldöttség biztosítása végett megyei végzés folytában az ottan tanyázó dzsidásezred egyik századjának a városháza elibe lett állítása mellett is a templomból kijött nép a városházához tódulva, az udvaron helyt foglalva, a küldöttség által elfogatott vétkeseknek ... kiszabadítására borzasztó lármával s „Ne hagyjátok!" szóval a megyei őrszolgákra rohanván, őket lábokról leejteni, azoktól a rabot kiszabadítani s a tan ácsszoba ajtajáig nyomulni nem irtóztak, úgyannyira, hogy az ajtón való bérohanástól csak katonai erővel lehete őket visszanyomni.,. .*' A 65 vádlott közül négyet másfél évi, egyet egyévi, kettőt 16 havi, hármat 9 havi, hetet félévi, 14-et negyedévi, vason, közmunkán hetenként kétnapi böjttel töltendő rabságra, közülök kettőt 30-30, kettőt 25-25 botra ítéltek, egy vádlott egyhavi fogságot kapott. A többi vádlottat szabadlábra helyezték, néhányukat kemény dorgálásban részesítették.

4 c) Szarvasi zavargások az 1845. évi legelőszabályozási örökös szerződés miatt (1847) A szarvast földesuraság és Szarvas mezőváros községe (közönsége) 1845. szeptember 14-én legelőszabályozási örökös szerződést kötötr egymással, „minekutána Szarvas városa községe a legelő iránti egyezkedésbe csak azon feltétel alatt bocsátkozott, ha úrbéri tartományai, adózásai és szolgálatai is örök váltság útján megváltatni engedtetnének." „1. Minekutána Szarvas mezővárosában.. .475 1/2 egész olyatén úrbéri telek lenne, mely a kihasítandó legelőmennyiségre nézve felosztó kulcsul szolgálna, annálfogva mi alábbírt földesurak... minden egy-egy telek után... 32 holdat, holdját 120 D ölével számítva... 15 216 holdat... Szarvas városa községének a megyei járásbeli tisztség jelenlétében kihasítani fogunk..." A 14 pontból álló szerződés záradéka kiemeli, hogy a szerződés csak az örökváltsági szerződéssel együtt nyer érvényességet.

5 Tomcsányi József másodalispán 1847. április 19-én kezdte meg a legelőből kihasított és eladott kisebb részek átadását. Az elégedetlenkedők és az általuk felbujtott hazátlan zsellérek, akik azelőtt a közös legelőn legeltethették jószágaikat, most azonban abból nem kaphattak részt, a -hatóság működését megakadályozták, az alispánt és a főszolgabírót hazakergették, a bírót pedig lerángatták kocsijáról, és tettleg bántal153