Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XIII. A JOBBÁGYSÁG MEGVÁLTJA MAGÁT AZ ÚRBÉRI TERHEK ÉS A FÖLDESÚRI HATALOM ALÓL - 1. A legelőelkülönítés - a) A szarvasi legelőelkülönítési szerződés (1835)

3, A csabaiak bériéit szerződése a korcsmáltacásról, mészárszékekről, pálinkaüstökről, valamint a halászatról és vadászairól A csabai közbirtokú földesuraság 1822. szeptember 30-án a következő hároméves szerződést kötötte Csaba helységgel: „1. A feljebb nevezett regálé beneficiumokért (királyi haszonvételekért) tartozik az árendás Csaba helység községe (közönsége) esztendőnként 8530 nyolcezer ötszázharminc forintokat folyó pénzben angáriátim (nagyedévenként) mindenkor előre a közbirtokossági! földesuraság csabai közös kassájába befizetni. 2. Általadattatnak a nevezett árendáns községnek a most fennálló belső két szálló vendégfogadók, a szentmiklósi és a vészei külső két korcsma épületei és azokhoz tartozó némely házikészületek, valamint a két mészárszék épületje is, az azokhoz tartozó gerendási két sessió földdel és azon lévő kúttal együtt, felárkolva, inventárium (leltár) mellett. . . 3. Szabadságában fog állani a többször nevezett árendás községnek a belső és külső korcsmáitatás jussát. . . más jobbágyházakban is mindenféle italok mérésével gyakorolni azon hozzátétellel, hogy 4. jó, tiszta és nem romlott italokat törvényes mértékkel tartozzon méretni, és legalább a belső nagy vendégfogadóban a katonatiszt urak és más vendégek számára mindenkor jó ó hegyi bor és sylvorium (szilvórium) is tartasson. 6. A pálinkaüstök használatában a kegyelmes urbárium és felsőbb rendelések értelmét szeme előtt hordozván az árendás község, ahhoz fogja magát alkalmaztatni. 7. A húsvágatásra nézve ... az árendás község mindenkor elegendő jó és egészséges húst köteles méretni, szabadságában állván a közös legelőn 50 vagy 60 darab .vágni való marhát legeltetni. 8. A halászat és vadászat oly módon adatik az árendás községnek által, hogy az eddig fennállott szokás szerént a Csabán megforduló vagy lakó földesuraság és annak tisztjei, valamint más előbbkelő helybeli katolikus lakosoknak ís böjti napokon illendő áron hal kiszolgáltasson, - és a vadászat a nevezett födesurak és tisztjeiknek tuiajdon szükségekre szabadon maradjon .. .'\A 12 pontból álló szerződést az öt közbirtokú grófi család egy-egy megbízottja, a helység elöljárói és 35 lakosa írta slá.

i0 XIII. A JOBBÁGYSÁG MEGVÁLTJA MAGÁT AZ ÚRBÉRI TERHEK ÉS A FÖLDESŰRI HATALOM ALÓL 1. A legelő elkülönítés Az 1836. évi VI. te. 3. §-a kimondja, hogy ,,a jobbágyi legelő a földesúrétól, valahol csak azt a helyzet megengedi, ha azt a földesúr vagy ... az úrbéri telekkel bíró jobbágyoknak nagyobb része kívánja,... elkülönöztetni rendeltetik." Ezzel a jobbágyok régi vágya teljesedett volna, hogy tudniillik az urasággal eddig közösen használt legelőből különítsék el azt a részt, amelyen a jövőben csak az ő állatjaik legelhetnek. A megegyezés a földesúr és a lakosok közt azonban mindenütt igen nehezen jött létre, mert mind a két fél bizalmatlan volt a másikkal szemben, és mindegyik ránézve minél előnyösebb feltételek mellett akarta a szerződést megkötni. A földesúr számára egyik utolsó lehetőség volt arra, hogy a hátrányosabb helyzetben levő jobbágyoktól a maga javára minél többet csikarjon ki. Egy dologban azonban a földesúr és a vele alkudozó 151