Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XII. A FÖLDESURAK EGYÉB HASZONVÉTELEI - 1. A földesúr italmérési és korcsmáltatási joga - b) Az öcsödi nemesek kurtakorcsmái
mellett rész szerént a kommunitás (helység) urbariális korcsmájában, rész szerént az önnön házaikban a magok termésbeli boraikat az urbárium szerint megengedett időben kimérték, sőt ezen úzsust mind a két Gyula mezővárosában és némely különbségekkel Szarvason, Gyomán és Öcsödön is fennállani a perbéli irományokból kitetszene, ennél fogva az urbariális bor korcsmáitatása módjának megállapítása a lakosok és a kommunitás közt kötendő szegődésre hagyattasson. A helybeli uradalomnak az urbárium értelme szerént szabadon meghagyattatván azon időben is, amely az urbárium szerint a lakosokat illet(i), a korcsmáitatásnak használata." Ehhez a vármegye 1818- március 28-i közgyűlésén hozzáfűzte: „A megye is a köztársaság (a köz) hasznából... óhajtaná, ha a borkimérés a kegyes urbáriumnak értelmében a lakosoknak megengedett időben nem házanként, hanem a község által a lakosoknak megegyezésével kiszabott korcsmaházaknál történne." 3 A megye polgári pereket intéző törvényszéke, hogy a földesurak és a lakosok közti további pereknek elejét vegye, 1836. szeptember 26-án a következő határozatot hozta: „Ahol... eddig a házankénti bormérés divatozott,... minthogy a törvény értelmében helyben termendő borának kiméretése után a megszokott bormérés ideje alatt máshonnan vett boroknak kiméretése is megengedtetne,... a törvényszék a jobbágyság számára rendelendő korcsmák számát a helységek lakosainak számához idomítani legcélszerűbbnek tartván, ezennel ideiglenes rendszabályul megállapíttatik, hogy a házankénti bormérés helyett minden 1000 lélek után az illető községek egy korcsmát állíthassanak... Azon helyeken, ahol eddig vásárok alkalmával a sátorokban való bormérés szokásban volt, az ezentúl is a helységekben a fentebbiek szerént kiszabandó korcsmák számával megegyezőleg megengedtetik."* b) Az öcsödi nemesek kurtakorcsmái Az öcsödi elöljárók 1823. április 10-én a gyomai uraság úriszékéhez a következő panasszal fordultak: „Amint az 1818. esztendő Szent András hava (november) 4-én a méltóságos uraság részéről Gyomán tartatott úriszéknek alázatosan panaszolkodtunk azeránt, hogy helybeli házzal bíró zsellér nemes Harsányi Péter az úri jussok egyénei megsértésével maga házánál italokat mér, - úgy most új óbban kente! enéttetünk a tekintetes úriszéknek panaszosan előadni, hogy a nevezett Harsányi Péter semmit sem hajtván a tekintetes úriszéknek... végzésére, fel se vévén az alólírtaknak hozzája, hogy azt ne cselekedné, több izben személyesen intézett szépszerű intését és kérését, ezen megszokott prevarikációval (jogsértéssel) nemhogy felhagyott volna, de azolta Is azt többnyire folytatván, azáltal másokat is ebbéli visszaélésre reákapatott, mert már a többi nemesek közül is hárman a bor mérését házaiknál mint kuriáj okban (nemesi lakukban) gyakorolják. Ezen törvénytelen cselekedetek által pedig amellett, hogy az árendás kommunitásnak (a korcsmáltatási jogot bérlő helységnek) kárt okoznak, azonkívül még a gonoszságnak is néműnémű részben előmozdítói, mert az italt nemcsak pénzen, hanem eleség és más holmi darabokért is adogálva, kivált az ifjak hajlók (hajlandók) éjtszakának idején a tanyáról s mezőkről hazalovagolni, és az ilyes kurtakorcsmákat megkeresni, mégpedig nem üres kézzel, aminthogy a közelebb múlt télen nemes Izsó János kurtakorcsmásnak házánál két lopott juhnak a húsa találtatott, melyet két sieder vitt oda éjtszakának idején, és bátor a nemes gazda felesége jól tudta, hogy a két juh lopott, mégis általvenni nem tartotta tilalomnak. Annál inkább sietnek pedig az ily kurtakorcsmákra, mert tudják, hogy a közönségnek éjjeli strázsái a nemes házakba bemenni nem bátorkodnak, vagy ha bemennek is, a gazdák közbevetésére őket onnét el nem hajthatják." 5 149
