Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

A. A KAMARAI KORSZAK (1694—1720) - II. A VÁRMEGYE ÚJRAALAKULÁSA - 2. Lőwenburg főispán (1715) - 3. Eszemiszom a megyei közgyüléseken

(Dobozon) csak 3, Köröslatanban (KÖrösladányban) 1 ház van. Ezek felett az emberek felett törvényt ülnek, közgyűléseket tartanak, és ezáltal az embereket elrémítik, ezért a jövőben csak kevesen fognak jönni.. ."

10 Végül is a maros-tiszai határőrvidék felállításával 1702-ben megszűnt a megyei szervezet II. Rákóczi Ferenc azonban újból irissza akarta állítani a vármegyét 1707. május 17-én főispánt is nevezett ki Vay Ádám személyében. A fejedelem tervét azonban a rosszabbodó hadi helyzet meghiúsította.

11 2. Lőwenburg főispán (1715) A szatmári béke (1711) után végre az 1715. évi XCII. te. véglegesen visszaállította Békés vármegyét. Az újraalakuló közgyűlést 1715. július 23-án Békésen tartották meg. A tisztikar most is más megyebeli nemesekből alakult meg. Lőwenburg 32 éves főispánsága alatt csak egy alkalommal járt Békés megyében, A vármegye ezalatt jelentései és 'küldöttei útján tájékoztatta őt a megye ügyeiről, kérte ki segítségét, és ajándékokkal igyekezett jóindulatát biztosítani. A vármegye 1715. december 19-i közgyűlésén „végeztetett, hogy ezen vármegye méltóságos főispán urának, Lőwenburg szent római birodalmi gróf úrnak hálából és újévi köszöntésül hivatalosan két hordó tokaji bor ajánltassék fel."

12 Az újévi köszöntés és a tokaji bor átadására a megye 1716 januárjában két megbízottat küldött Bécsbe a következő utasítással: „1. Isten kegyelmiből kegyelmetek Bécsben felérkezvén, mindennek előtte méltóságos főispán úrt őnagyságát nemes vármegye nevével alázatosan köszöntse, az új esztendőt apprekálván (kívánván) őnagyságának. 2. Megírt nemes vármegye nevivel a két általag asszú szőlő borát és a fácánokat presentálja (adja át), kevés voltáról alázatosan deprekálja (kövesse meg). 3. A nemes vármegyének pusztult állapotját, lakosinak kevés voltát cum bonis et melioribus módis (jó és jobb móddal) méltóságos főispán uram őnagysága előtt deklarálja (nyilvánítsa ki), s protegálását implorálja (pártfogását kérje) kegyelmetek. 4. Minthogy szegedi prefektus Comet uram laktálása (csalárdsága) miatt a szegénységre terhes kvártély és porció (beszállásolás és adó) esett, ha lehetséges lészen, in Iocis debitás (illetékes helyeken) őnagysága orvosolni méltóztassék. 8. Mennyi porció obveniált (jutott) a nemes vármegyére, és mennyi kvártélyosa (beszállásolt katonája) van aktu (jelenleg), azokat remonstrálja (terjessze elő) őnagyságának kegyelmetök, és ha miben (valamiben) orvosolhatja őnagysága, instálja (kérje) kegyelmetek. . ,"

13 3. Eszemiszom a megyei közgyűléseken A vármegyei és kamarai tisztek közt állandó volt az ellentét és a vádaskodás. A megye Comet szegedi kamarai prefektust okolta a lakosság adóval és katonatartással való túlterhelése miatt, viszont Comet prefektus a Császári Udvari Kamaránál amiatt jelentette fel a megyét, hogy a megye rendéi annak a helységnek a terhére, ahol a közgyűlést tartják, nagy eszemiszomot visznek véghez. Emiatt a vármegye 1716. szeptember 22-én megrovásban is részesült: „Comet József szegedi kamarai prefektus ezen Császári Udvari Kamarának jelentette, hogy Zaránd és Békés vármegyében letelepült lakosok, a részint Törökországból, részint Erdélyből és más kerületekből jövő jobbágyok neki panaszosan előadták, hogy ők nemcsak a katonatartással és adózással terheltetnek erejükön fölül, hanem a 13