Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XI. A JOBBÁGYSÁG KATONAI TERHEI - 1. Katonaállítás - a) Az újonclétszám megállapítása - b) A katonaállítás módjai

Főleg, ha katonák verbuváltak, a verbunkosok minden csalafinta módon azon voltak, hogy a legényekre ráfoghassák, hogy önként álltak be katonának. Ha üdvözlésképpen is kezet fogott velük, melléjük ült, borukból ivott, s a süveget fejébe nyomhatták, úgy vették, hogy felcsapott katonának. Vakarcs András körösladányi lakos 1799-ben panaszt tett a megyénél, hogy Pál nevű öccsét ily csalárd praktikával fogták be katonának. A tanúk egyöntetűen azt vallottat, hogy „Vakarcs Pál sem a káplár úrnak kezet nem adott, sem pedig a katonai süveget a maga fejére tétetni nem engedte . . . Maga mellé ültetvén a káplár úr Vakarcs Pált, kénszerítette, hogy a borából inna, de Vakarcs Pál a káplár mellett üíni és a borából is inni nem akarván," végül is a bátyja 27 rénesforintért kiválthatta.

10 A kapituláció Amikor az örökös katonaságtól való félelem miatt a verbuválás mind eredménytelenebbé vált, bevezették a kapitulációt. Az újonc, illetve a katona csak bizonyos meghatározott szolgálati időre (10-12 évre) kötelezte magát. Amikor 1797-<ben Békés megyének 495 tirót (újoncot) kellett kiállítania, a megye oly végzést hozott, hogy „majd (csak), mikora 495 legény kiállíttatik, meghirdettessen, hogy vagy (a) helység, vagy más alkárki az őtet illető kapitulációt kívánná, kiadattathasson." Ennek a rendelkezésnek az volt a magyarázata, hogy „félő, hogy ezáltal is előre valamely szelet (hírt) kapván, a legénység előre elállana láb alól (elillanna)".

11 A katonaállítás új módijáról, a kapitulációról a megye 1803-ban Hirdetést adott ki. „Megtapasztaltatott kivált a közelebb múlt, hosszas és terhes francia háború folyamatja alatt. . . , hogy az eddig szokásban volt módja a katonaállitásnak őfelségére nézve nagyon bizonytalan, az ország ímegyéire nézve alkalmatlan, a népre nézve pedig terhes és kedvetlen ... A katonaállításinak ily módja .. . oka (annak), hogy a magyar ifjúságnak annyira elment a kedve a katonáskodástól, mert örökös katonának kelletett lenni. - (Az 1802. évi országgyűlésen) legalkalmasabb módnak találtatott a kapituláció, azaz hogy többé örökös katona senki se légyen, hanem csak bizonyos meghatározott esztendei légyenek a katonáskodásnak, ti. a gyalogseregnél 10, a lovasseregnéj 12 esztendő . . . Eszerént a most fennálló magyar seregnek minden esztendőben egy tizedrésze hazabocsáttatbasson, és új ifjúság által váltattathasson fel."

1

'

2 Sorsvetés - sorsbúzás Tomcsányi Kristóf ládányi viceszolgabíró 1788. október 5-én jelenti a megyének: „Azért, hogy a lakosoknak gyermekeik mellett nyújtott panaszát eltávoztassam,... kockát hányattam velük (ti. fiaikkal). Akit az legkevesebb számmal fordult szem ért, katonának vitetett."

13 A megye 1803. március 26-i közgyűlésién úgy végeztek a rendek, hogy „ha önként vállalkozik az ifjúság, jó a jó, ha pedig nem, vessenek sorsot, és hat vagy vak, a menjen, akire a sors esett."

1

'

4 A megye 1804. március 23-i közgyűlésén a következő végzést hozták: „Ami a regruták kiállításának módját illeti,... egyedül a sorsvetés szerint (fog) a kiállítás véghezmenni. . . Gazdagot, szegényt egyaránt szemlélvén, szolgabíró urak által. . . előre is konskribáltasson az egész helységben az ifjúság, amely fegyverviselésre alkalmatos, és az meglévén, azután vessen sorsot valamennyi anélkül, hogy abbul csak egy is akármely tekintetbül kihagyattasson, és mindaddig folyjon a sorsvetés valamennyi között, amíg az állítandó rekrutáknak száma ... ki nem telik. Minden assentálandó rekrutának assentálása (minden sor alá kerülő újoncnak besorozása) után a kapituláciooális levél azonnal kezében fog adattatni, mely szerént a gyalog 10, a lovas pedig 12 esztendőbéli szolgalatja után minden bizonnyal el fog bocsájtatni a katonaságtól, és soha többé katonának nem fog adattatni, ha-; 136