Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - X. A JOBBÁGYOK KÖZTERHEI - 6. Hajtóvadászat a gonosztevők ellen

sen kelletik ügyelni, hogy ne egy rakáson menjenek, és ok nélkül ne nyargalóddzanak, hanem ha farkast látnak, akkoron egész rajta hajtsanak... Aki a farkast elveri, jutalmul a nemes vármegye kassájából 2 forintot vészen, akár nagy, akár kicsiny légyen a farkas."

92 d) Sáskaírtás 1749-ben a megye 1050 embert rendelt ki sáskái rtásra, mégpedig Békésről 200, Berényből 100, Csabáról 200, Dobozról 20, Endrődről 40, Gyomáról 80, Kétegyházáról 80, Öcsödről 60, Szarvasról 150, Szentandrásról 60, Tárcsáról 40, Váriból 20 embert. „Kaszával, kemény söprűvel, favillával azért kelletik merim, hogy az füvet lehessen lekaszálni, és száraz korában ígetésre. . . öszve lehessen szedni. Ezenkívül tojásokat szedni való eszközökkel legyenek, és egész hétre való élelmére valót vigyenek magokkal."

93 A sáskajáráskor kirendelt embereik teendőit Kiss János békési főszolgabíró 1847. augusztus 16-án így szabta meg: „1. A község határaira kelet felöl különösen őrök állíttassanak, kik... azonnali jeladásokkal a toronyőrökkel egybeköttetésben legyenek, ós a vész első jelére a harangok meghúzattassanak. Ha a sáskák a község határa felé tartanak, minden rendű, korú lakos, asszony vagy gyermek dúló, ártó, csörgő és lármázó eszközökkel eíébek takarodjék, s kövessen el mindent, mivel (a sáska) elriadhassók a határtól. - 2. Ha semmi nem használna, és (a sáska) valamelyik, határon letelepednék, és a hely olyan, ahol szabad behajtás történhető, nem kell tekinteni, uraság vagy község földje, gulyák, ménesek, nyájak, különösen sertvések lehető nagy mennyiségben hajtassanak reá, forgattassanak rajtok, hogy taposás által semmivé legyenek, afelett dorongokkal és minden kigondolható eszközökkel pusztíttassanak. Szőlőkibe, kukoricaföldeken, hol behajtás nem lehet, sikeres pusztításmód nagy árkokat ásni, abba a sáskát seprűkkel behajtani, zsákokkal behordani és betemetni, - 5. Különösen megvizsgálandó, a telepedés helyén tojásokat hagynak-é, és azokat fölébe hintett polyva égetésével terméketlenné tenni."

94 6. Hajtóvadászat gonosztevők ellen A vármegye a megyeszerte garázdálkodó tolvajok és kóborlók kézre kerítésére ismételten haj tó vadászatot rendelt el. Tomesányi főszolgabíró 1793. december 6-án a békési járásbeli helységek elöljáróihoz a következő körlevelet küldte: „Most utóbb Gyulán tartott közönséges gyűlés alkalmatosságával járásoinbéli és akkor jelenlévő bíráknak méltóságos főispány urunknak kegyes parancsolatját, hogy a szomszéd nemes vármegyéknek egy értelmével a rossz emberek kiirtására három rendbéli persekúció (gonosztevő-üldözés)... tétessen,. .. titokban kijelentettem kigyelmeteknek. Az első kergetéssel (december 2-án) 11 híres tolvajok elfogattattak, ezeknek társai pedig, amint fülheggyel hallatik, a rótségbe vették magokat. Ezért most folyó holnapnak 16. napián nemcsak az itt (ti. a kimutatásban) számlált lovasok, de azonkívül minden ház egy-egy gyalogembert adjon, ós valamennyi esküdtember vagyon, minden faluból rész szerént lóháton, rész szerént pedig kocsin setét hajnalba a népekkel együtt meginduljanak, ... a lovasok fokosokkal, jó botokkal, a gyalogosok pediglen vasvillákkal három napra való eleséggel legkeményebb büntetés alatt kiállíttassanak. Ezek a nevezett határokon keresztül a réteken, ahol csak a posványság engedi, az esküdtemberek vezetése mellett... minden kóborló személyeket megvizsgálván a találandó szállásokon, elszedvén tőlük minden védelmező eszközöket, a fási jágerházhoz ... vezessék, egyszersmind a kártevő ... vad farkasokat is megkergessék és elfogják.."

95 133