Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - X. A JOBBÁGYOK KÖZTERHEI - 3. Megyei közmunkák (megyedolga) - c) Árvízvédelmi és folyószabályozási munkák
kori árvizek valósággal elmosták a gátakat. Ha felszáradt az út, a mély gödrökben és a hatalmas rögökön sok szekér összetört. Az utaíkat a török világ végétől a szabadságharcig terjedő másfél évszázad alatt állandóan javítani kellett. Ez a megállás nélküli útjavítás volt az egyik legsúlyosabb teher a jobbágy vállán. Hergécz Imre csabai főszolgabíró 1786, október 23-i kurrensében a békési gátak kijavítására tett rendelést: „Minthogy a békési gátak majd járhatatlanok, és azoknak helyrehozásaikor Gyocna és Endrőd helységeik a tekintetes, nemes vármegye által segítségül rendeltettek, azért ezen kurrensnek vételével minden halasztás nélkül Gyoma 300 gyalogembert ásókkal és lapátokkal, Endrőd ugyanannyit hasonló eszközökkel, úgy különösen (külön-külön) mind Gyoma, mind Endrőd negyven-negyven kasos szekereket egy hites személynek vezérlése alatt kirendelni. . . köteleztetnek.'"' 16 - A felszólítás azonban csaknem eredménytelen maradt. Hergécz főszolgabíró ugyanis Csabán 1786. október 29-én kelt levelében a „Jóakaró Bírák Uraimók"-hoz a következőket írta: „A gátak igazítására Endrődről 17 gyalogembernél, Gyomáról pedig egy kocsi és két gyalogembernél több meg nem jelent. Azért kemény büntetés alatt ezennel parancsoltatik, hogy valamint Endrődről, úgy Gyomáról a békési utak helyrehozására egy-egy esküdt személynek vezérlése alatt a lakosok azonnal eges?: erővel rendeltessenek el, különben a bírák várhatják büntetéseket.'" 17 c) Árvízvédelmi és folyószabályozási munkák Az évről évre ismétlődő és mind nagyobb terhet jelentő árvízvédelmi és folyószabályozási munkálatokat a megye közmunkával végeztette. Ez a munka, mely egész idő alatt csupán a medertisztításra, pártolásra, kisebb-nagyobb jelentőséül csaíorák ásására és bizonyos mértékű folyamszabályozásra terjedt ki, mindig hatalmas közmunkaerőt igényelt. Medertisztítás és pártolás A Fehér- és Fekete-Körös medrének a bedőlt fáiktól, gallyaktól, iszaptól való megtisztítására és pártolására szükséges munkások kirendelésének kulcsát a megye 1833-ban úgy állapította meg, hogy „minden házra négy napszám, s azonkívül minden egy sessió földre 8 gyalogmunkás-napszám esett.'" 58 Hogy ez a munka mily nagymérvű igénybevételt jelentett, mutatja a vármegye 1834. június 18-í közgyűlési határozata, mely szerint „a gyulai, csabai, dobozi és vári községek ereje úgy osztatott el, hogy Gyula a (békési határban lévő) belencéresi és malomároki transectiókat (átvágásokat) készítse, ós az elsőt a kijelelt mértékek szerént ki is ássa. - A csabaiaknak 10 509 napszámok vagyon azonkívül, hogy a megye végzése értelmében a Csabai-kanálist a (Gyulán átfolyó) Fehér-Körös vize könnyebb lefolyhatása tekintetéből tökéletesen elkészíteni köteleztetnek, a (régi) Fehér-Körös jobb és bal partjait Gyulától Vészéig és szinte a bal partját egész Békésig kitisztítsák. - Doboznak 1686 napszáma lévén, a (régi) Fehér-Körös jobb partját fogja a Gelíaipusztán és alább Békés városáig a fáktól és fagyökerektől megtisztítani. - Valamint végezetre Vári helysége 1631 napszámmal Gyulavarsándtói Gyula városáig a FejérKörös mind a két ágát (fogja) mind a két oldalról a fáktól és fagyökerektől kitisztítani és a vizek hibás kirohanásait betölteni." 49 Csatornaásás Bodoky Mihály főmérnök 1825. május 30-án elkészítette a Gyepes-kanális munkálataihoz június első 2-3 hetében szükséges 15 642 napszámnak a megye 20 községe közt való felosztását. Ebből a „munkából minden házra, mely az 1824. esztendei konskripció szerint fel van jegyezve, vetődik ki 1/6 rész kubiköl és a házon kívül minden fertály (negyed jobbágytelek) földre 1/12 rész kubiköl.'' Részlet a felosztásból:
