Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - IX. A JOBBÁGYSÁG ÚRBÉRI TERHEI - 4. A robot - a) A taksától az urbáriumig - b) A marhás és kézi munka
tudván" megválthassák. 26 - Németgyula 1827. január 8-án a kappanprestációt (szolgáltatást) 69 váltóforintért, az évi 82 3/8 icce urbáriáÜs vajprestációt pedig 37 Ft 4 1/8 krajcárért bérbe vette az uraságtól. 27 Az 1836. évi VII. te. 4. szakasza ezeket a szolgáltatásokat megszüntette 4. A robot a) A taksától az urbáriumig A gyulai uradalom 1750-61. évi taksakivetéseiben még csak az évi 30 51 tűzifa behordásának és 80-100 boglya széna szolgáltatásának árendája szerepel. Még az 1769. évi úrbéri vizsgálat 6. kérdésére is a csabai elöljárók a többi község elöljáróival egyöntetűen azt vallják, hogy „robota náluk nem volt. Nem is tettünk egyéb szolgálatot annál, (mint) amelyet a 3. punktumban feljegyzettünk." A 3. kérdésre viszont azt vallották, hogy „két resztül megegyezett akaratból mintegy 18 esztendőktül fogva esztendőnként négyszer szoktunk hetelni,..." az uraság építkezéseihez „minden hétre 12 szekeret és 40 gyalog több s kevesebb embert állítván." 28 A robotot megyénkben a Mária Terézia-féle urbárium vezette be. Eszerint minden egésztelkes jobbágy évente 52 marhás (szekeres, igás) napot vagy helyette 104 kézi (gyalog) napszámot tartozott az uraságnak szolgálni. Minden házas zsellér évenként 18, a hazátlan zsellér (lakos) pedig évi 12 kézi napszámra volt kötelezve. Ezt a helyzetet tartotta fenn az 1836. évi VI. törvénycikk ís. A robot minden nemét az 1848. évi IX. te. szüntette meg. 29 b) A marhás és kézi napszám A földesúr a majorsági földjén szükséges munkákat, a szántást, vetést, aratást, nyomtatást, kaszálást, boglyarakást, fa- és nádvágást, mindenféle hordást, szállítást az urbárium által biztosított ingyen munkaerővel végeztethette. - Az urbárium ugyan előírta, hogy a jobbágyok és zsellérek robotmunkáját mily mértékben, hogyan és miként lehet igénybe venni, a földesurak és gazdatisztjeik azonban csaknem kizárólag az uradalom önös érdekeit tekintették. Mezőberényben 1829. október 18-án az uraság megtiltotta a lakosoknak, hogy saját földjüket szántsák mindaddig, míg az uraság majorsági földjét fel nem szántották. 30 - 1807 őszén Füzesgyarmaton a kasznár azokat a gazdákat, akik köteles robotjukon fölül nem akarnak az uraságnak szántani, terhes hosszú fuvarral fenyegette meg: „Aki akarja magát továbbra is a méltóságos uraság kegyességére méltónak és érdemesnek tenni, adatik tudtára kinek-kinek, hogy mivel a robotok elfogytak, és előre való szolgálattal kelletik az uraság részére való vetést megtétetni, és a szántást már nem is lehet halasztani, (kiki) magát a tisztnél jelentse, hogy a szántás eránt rendelést tehessen, mert aki ettől is magát vonogatja, az ilyetén úgyis nemsokára akármi nehéz útba is borért el fog rendeltetni.''^ 1 Ezekben a felhívásokban az uraság az engedelmeskedőnek valamilyen kegyességet, az engedetlenkedőknek valamilyen büntetést helyezett kilátásba. - Füzesgyarmaton 1810. június 11-én a robotban való kaszálásról az uradalmi ispán következő felszólítását tették közhírré: „Elérkezvén a kaszálásnak üdéje, ezennel tudtára adódik a lakosoknak, hogy amikor ki fognak a munkára rendeltetni, okvetlenül kiálljanak. Ehhez pediglen úgy tartsák magokat, hogy a legelső hibánál (hiányzásnál) személyválogatás nélkül a nem engedelmeskedők 12 pálcával meg fognak büntettetni. Azért is elsőbben a földtelen taksások (ti. a zsellérek) rendeltetnek munkára, hogy mentül 111
