Szabad Olga - Zömbik Miklós (szerk.): Békés Megye 1918-1919-ben. Válogatott dokumentumok - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 2. (Békéscsaba, 1968)
III. A proletárdiktatúra a viharsarokban
4. SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS TERVEK ÉS INTÉZKEDÉSEK 60. 1919. április 2. A Békés megyei Népszava cikke a lakásproblémák megoldásáról Munkában a lakáshivatal Nagy a lakásért jelentkezők száma. — Kevés a lakás — A lakásügyi biztos erélyes intézkedései. A forradalmi direktórium elsőszámú feladatának tekintette a békéscsabai nyomorúságos lakásügyek rendezését is. A régi lakáshivatal, mely a főkapitány vezetése alatt állott, olyannyira tehetetlen volt, hogy mindennek inkább lehetett nevezni, csak lakáshivatalnak nem. Az erélytelen főkapitány szigorúan ragaszkodott a paragrafusokhoz, világért sem tért volna el egy hajszálnyira is az írott betűtől és az igazi bürokratikus úton való elintézés mellett sokszor hónapok is elteltek. míg egy szerencsétlen ember lakást kapott. Most a proletáriátus vette kezébe a hatalmat, megváltozott minden. Hatalmas lakásügyi hivatalt szervezett a direktórium, ahol humánusan gondolkodó, gyorsan és erélyesen cselekvő proletárok juttatnak lakást az arra rászorultaknak. Amit a régi bürokratikus világ nem tudott megoldani esztendők alatt, azt most a proletárdiktatúra pár nap alatt megvalósította. A nagy számban ideözönlő menekültek rengeteg munkát adnak a hivatalnak, mely a legjobb akarat mellett sem tud mindenkinek lakást biztosítani, ezekhez járulnak még azok is, akik a mai zűrzavaros helyzetben kényelmes lakást szeretnének szerezni. A kibocsátott erélyes felhívásnak eddig nem volt meg a kívánt eredménye, mert mindössze 250 lakást jelentettek be a hivatalnak, ezzel szemben a lakásért jelentkezők száma meghaladja a négyszázat. A lakáskeresők száma folyton növekszik, a bejelentések pedig csökkennek. A gazdák, de különösen az úgynevezett „úri osztály” nem nagyon siet a felhívásnak eleget tenni és sokszor megtörténik az, hogy egyes „előkelő” családok, akik öt-hat szobás lakással bírnak, egy szobát jelentenek be, holott a nagy lakást mindössze ketten-hárman lakják és még ilyenkor is avval érvelnek, hogy a fölösleges szobában zongora van, amelyet nem lehet kihordani. Még most is így beszélnek az „urak” mikor egy-egy szobában 13 proletár is lakik nyomorultan. Orvos Pál elvtárs, lakásügyi biztos, ki a direktórium határozata folytán a lakáshivatal élén áll, a legnagyobb eréllyel intézi az ügyeket és kíméletlen szigorral jár el azokkal szemben, akik eltitkolják üres 85
