Szabad Olga - Zömbik Miklós (szerk.): Békés Megye 1918-1919-ben. Válogatott dokumentumok - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 2. (Békéscsaba, 1968)
III. A proletárdiktatúra a viharsarokban
és kifejtette azokat az okokat, melyek szükségessé tették a proletár- diktatúra életbeléptetését. Utána Székely elvtárs méltatta az események jelentőségét és a természetszerű következményeket. Majd kimondotta a munkástanács feloszlását, megválasztott egy tíz tagú direktóriumot, mely a munkások, parasztok és katonák tanácsának a megválasztását fogja előkészíteni és az ideig az ügyeket intézni. A városi karhatalom felett a parancs- noklást Andrássy elvtárs kezébe tette. A direktórium tagjai lettek: Petrovszky, Parócay, Orvos, Löwinger, Rocskár, Urban, Székely, Fehér, Stefánik és Resetár elvtársak. A Munkástanács ülése után azonnal összeült a direktórium és elrendelte szakmánkint a választásokat, a szakszervezetek összvezető- sége ma, vasárnap délelőtt féltiz órakor a városháza nagytermében ülést tart és kitűzik a választások időpontját. Békésmegyei Népszava, 1919. márc. 23. A hatalomátvétel Békés megyében egészen márc. 30-ig eltartott, bár sehol sem kellett komolyabb ellenállást leküzdeni. 44. 1919. március 23-a körül A mezöberényi munkástanács felhívása a Tanácsköztársaság kikiáltása alkalmából POLGÁROK! Tanácsköztársaságunk Kormányának végrehajtó testületé a Munkástanács községünkben megalakult. A belső rend képezvén legfőbb feladatunkat, fölhívjuk községünk polgárait, hogy tanácsunk intézkedéseinek engedelmeskedjen. A legéberebben őrködünk minden irányban új társadalmi rendszerünk létalapjának biztosítása érdekében. Ezt minden eszközzel meg akarjuk védeni. A tőkések letűnt korszakának évezredes szenvedései — amelyekhez képest minden korok dögvészei, a minden korok emberi kórságai és világkatasztrófái, emberi fajunk kegyes jóftevőinek képét mutatják, — adja nékünk azt az erőt, ami ellen nincs földi hatalom. Országunk válságos állapota mellett községünknek a közeli ellenség által veszélyeztetett helyzetére fölhívjuk polgáraink figyelmét. A helyzet az, hogy nem számíthatunk segítségre, és ha magunk nem segítünk magunkon, úgy szabad utat talál az ellenség községünkig. Amikor jogosan föltesszük, hogy szomszédos községek is fölismer66