Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

V. Török idők

dig jövedelmeik iránt. Majorsági gazdálkodásuk megszűnt, de a 16. század folyamán még természetben kívánták jobbágyaiktól a szolgáltatásokat. 5.. .. Deche (Décse) falun és Szenas (Szénás) ezt akarom törvyn szerynt, mint több falvynk is: 1. Mynden helyes yobbágy vesén egy-egy köböl búzát és egy-egy köböl árpát, mynt masut való yoszagokban törvyn szerynt tarthoznak vele, annak bethakarasa ygazan es felhordása, 2. Masodyk szolgalatya. Mynden helyes yobbagyom tartozik egy-egy hétre kaszálás és annak bethakarásával, ygazan tartozzanak, mynt egyéb heleken való joszagonk cselekedik törvyn szerynt. 3. Fahordasra, rendszerynt hétre, mynden helyes yobagy tartozik, 4. Tyzed-Kylenhedeth tartozanak felhozni, ygazan buzabol, arpabol, baranbol és mehbol és mynden tavasból, mynt egyéb yoszagonkbol felhorgyak, 5. Ötödik. Törvyn szerynt való adayokat estendő althal ygazan megagyak, 6. Hathodík. Borarolas az ket falura hatvan felhordó bor, 7. Hethedyk. Bythang byrsag az my essy, azt is kívánom hytek szerynt, 8. Nyolchyadik. Az ky feyen[?] yoszagan marad es elszöknek, az en bűnthethesem lesz .. . Szénássy István meghagyása décsei és szénási jobbágyainak szolgáltatásaikról, év nélkül (1573 körül). Kiadva: Karácsonyi János: Az érkeserüi Fráter család . . . oklevelei, 38-39. old. Magyar. - A megye területéhez közel lakó, váradi, Jenői földesurak még a 17. század folyamán is természetben kívánták jobbágyaik szolgáltatásait. A magyar jobbágy rendszerint kétféle, sőt - szerencsétlenebb esetben (ha erdélyi földesúr is jogot formált a birtokra) - háromfelé adózott. A jobbágyok kétfelé adózását már az 1548: 24. tc. (CIH 1526-1608, 234-23;. old.) törvényesítette, s attól függetlenül folyt az adó behajtása, hogy II. Szelim 1567-ben nem egyezett ebbe bele, nem tűrte, hogy atyja (II. Szulejmán) „győzelmeinek gyümölcsét az ellenség szedje le". (L. Virágh Ferenc: Török hódoltság. , ., 66. old.) Azt, hogy a magyar földesúr szedhetett-e adót török területen, nem papírok és szerződések döntötték el, hanem igen sok esetben a fegyverek. Az elmenekült magyar földesurak fegyveres adószedői vállalták - a török akadályozása ellenére is - az adóbehajtás koc-