Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

V. Török idők

Noha a drinápolyi béke (1568) után a királyi Magyarország orde főleg a királyi várakban katonáskodó tisztek és egykori földesurak szággyülései nem hoztak Békés megyét érintő törvényeket, a király, nem feledkeztek el a békési vidékről. A mindenkori Habsburg-királyok török kézen lévő birtokokat adományoztak a királyi várak nemeseinek, részint hogy a király folyamatos jogigényét fenntarthassa, részint pedig hogy a menekült nemesekben a visszatérés reménysugarát táplálhassa. így került lyj^-ban Szénás és Décse birtokába Szénássy István egri hadnagy. 4. Az egri káptalan tudatja, hogy megkapta [Miksa] királynak 1572. okt. 26-án kelt parancsoló levelét. E szóról szóra leírt levélben meghagyja a király az egri káptalannak, hogy hiteles embert küldjön ki, és ennek jelenlétében: Erdőhegyi Boldizsár, Kaczky Zsigmond, Dóczy Kelemen, Zagyvay Simon, Ghémes Ferenc, Mezey Pál, Baryus István, Ábrahámffy Gáspár, Ábrahámffy Boldizsár királyi emberek közül valamelyik iktassa be Szénássy Istvánt Szénás és Décse birtokába. A beiktatás a törökök miatt nem történhetett meg a helyszínen, hanem Egerben Szegedey Pál olvasókanonoknak Borsod vármegyében eső házában ment végbe 1573. február 12-én. Királyi ember volt Erdőhegyi Boldizsár, káptalani kiküldött pedig Tholkay Illés egri kanonok. Jelen voltak: Bekő András, Mezey Pál, Túry Ferenc, Jakabházy Mihály, Sárközy Mihály, Tassy Pál, Thopes Ferenc, Győri Márton nemesek, továbbá Kis Tamás esküdt bíró, János Márton, Surga Bálint jobbágyok Décse helységéből, Bothos Jeromos esküdt, Kis Miklós, Nagy Boldizsár jobbágyok Szénásról. A beiktatáskor ellennyilatkozat nem történt.. . Az egri káptalan oklevele, 1573. febr. 27. Latin. Magyar nyelvű tartalmi kivonata kiadva: Karácsonyi János: Az érkeserűi Fráter család levéltárának Békésmegyére vonatkozó oklevelei, Évk. 14. kötet, 33. old. - így juttatta a király szatmári és egri vitézeknek Vészét, Piskit, Gyúrt, Berényt. Gyúr és Berény bizonyos részei „a gyulai vár visszafoglalása idejére" kerültek új birtokosai tulajdonába (1. GyO 436. old.). A magyar földesurak, noha elhagyták a megye területét, továbbra is érdeklődtek volt birtokaik, helyükön maradt jobbágyaik, főleg pe-