Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

III. A nemesi vármegye

A valósággá vált török veszedelem, az ország mohácsi katasztrófája (1526) legfeljebb annyiban érintette - pillanatnyilag - megyénket, hogy a gyulai várnagyok heteken át készültek a török ostromra, ami persze nem következett be. Megyénkből többen - jóllehet igen kevesen - részt vettek a mohácsi csatában. 24. ... Zsoldosok fizetése. A megdicsőült szűz születésének ünnepnapja [szept. 8.] körül. Az ország általános csatája idején 44 lovas számára három hónapon keresztül az egyes lovasoknak három forintot fizettek, [összesen] 396 forint. Kapitányuknak, Horváth (Horwath) Istvánnak tíz lovas után ugyanannyi hónapra zsoldként harminc forint. Serjéni (Scheryeny) Lászlónak hasonlóképpen tíz lovas után ugyanannyi hónapra zsoldként harminckilenc forint. . . A gyulai uradalom számadáskönyve, 1527 vége. Kiadva: GyO 103. old. Latin. Makk Ferenc fordítása. - A szövegben előforduló általános csatát (conflictum generalem huius regni) Veress Endre (GyO 103. old. 1. jegyzet) teljes joggal azonosította a mohácsi üközettel. E csatavesztést követően fellángolt törökellenes népi megmozdulások legfontosabbika, a Cserni Jován vezette mozgalom - amelytől az osztályharcos jelleget sem lehet elvitatni - megyénket Is érintette. Megyénk nyugati részét Cserni Jován szerbjei (rácai) dúlták, Gyulára pedig Perényi Péter hirdette meg a parasztok elleni had gyülekezőjét. A Cserni Jován-mozgalom marxista szempontú elemzését Bánkúti Imre (Az Alföld népének harca a török hódítók ellen a mohácsi csata után, 1526-1527, Acta Universitatis Szegedinensis, Sectio Hktorica II., Szeged, 1957., 15-28. old.) adta. A mohácsi csatavesztést és Cserni Jován felkelésének leverését követő időben ismét pártviszályok dúlták a megyét, arról kellett dönteni, hogy a két király, Habsburg Ferdinánd (1526-1564) és Szapolyai János (1526—1540) közül melyiknek oldalára álljanak. A megye Szapolyai érzelmű volt, de Brandenburgi György szigorú rendelete Ferdinánd pártjára parancsolta a gyulai várnagyokat s így a megyét is. Ám Szapolyai nem mondott le a megye és Gyula vára birtoklásáról, tervszerű katonai akciója révén már 1529-ben egyre szorult a Gyula körüli ostromzár, a megye egy jelentős része már ekkor Szapolyai kezére került.