Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)
IV. A török veszedelem torkában
maradt, egyedül hagyott gyulai védők - akiknek sorában, (jellemző módon) szinte egyetlen Békés megyei nemes sem volt - hősiesen harcoltak. Idegen, messzi földről ide került zsoldosok ontották vérüket a várért, a megyéért, a hazáé r t. j Amikor nyilvánvalóvá vált a királyi segítség távolmaradása, az lstvánffy Miklós (1538-1615) - és több kortárs-történetíró - által alaptalanul gyávának, hitszegőnek és árulónak minősített Kerecsényi feladta a menthetetlenül pusztulása elé néző várat. A várvédők 1566. augusztus 30-án aláírták a vár feladásáról szóló szerződést, majd szeptember 2-án elhagyták Gyulát. Ezzel megyénk történetének egy hosszú szakasza (a nemesi vármegye kora) zárult le, hogy új időszaknak, a török időknek legyen nyitánya. 17.... Bizáncból lassú menetben Drinápolyba érkezik a szultán, s onnan Pertaf pasát, nőtestvére fiát, Görögország beglerbégjével, kétezer janicsárral és huszonötezer más különféle katonával Magyarországra előre küldi, hogy, miután hozzácsatlakoztak a belgrádi és temesvári parancsnokok, Gyulát (Giulam) ostrom alá véve elfoglalják és hatalmukba vegyék. Hadviselését úgy tervezte, hogy három hadjáratot indít: az egyik hadmenet Gyulát támadja meg, ő maga vagy Egert vagy Szigetvárt veszi ostrom alá, az erdélyinek pedig a tatárokkal együtt Szatmári vagy Tokajt tűzte ki, hogy elfoglalják. Pertaf előre küldve seregét, július hó 4-én Gyulához érkezett, melyet Kerecsényi (Querecenius)_ László kétezer magyar lovassal és gyalogossal, s élén Geriger Farlcas és Happarott Vilmos századosokkal, a Schwendi Lázártól küldött hatszáz német gyalogossal védelmezett. Voltak nagyon vitéz lovasparancsnokai, nála vitézebbek is, Ocharovics (Ocharovitius) Demeter, Hennyei (Heneius) Miklós, a horvátországi Kamisacból származó Marinics (Marinitius) Ferenc, Jász (Jazyx) Lukács, Ghyczy (Gicius) János, Balázsdiák (Balasdiacus) Márton, és még mások sokan; a rác Rajakot, a gyalogság parancsnokát ugyanis, nem tudni, mily okból, bebörtönöztette. Voltak ott városbeliek is; ezek nagy része azonban az akkor Erdélyhez tartozó Váradra, továbbá Kassára és más biztonságosabb helyekre költözött feleségével és gyermekeivel, a többiek viszont, kikben tüzes fiatalság, erő és lelkesedés volt, úgy döntöttek, hogy otthon maradva a haza védelmére fegyvert fognak az ellenség ellen. Kerecsényi övéinek nagy
