Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

III. A nemesi vármegye

György már a Körös (Crisi) mellett fekvő Gyulához (Gywla) indította el seregét, s a mezőn tábort ütött, s ott harmadszor számlálta meg hadinépét. Úgy találták a számot, hogy már harmincháromezer ember van, lovasokkal a gyalogosok. A nevezett Balogh Istvánt kétezer emberrel a csanádi szöglettel szemben levő apáti rév elfoglalására küldte. .. Szerémi György: Levél Magyarország romlásáról, 1540-es évek. Kiadva: Monumenta Hungáriáé Historíca. Második osztály: írók, I. kötet. Wenzel Gusztáv: Szerémi György II. Lajos és János királyok házi káplánja emlékirata Magyarország romlásáról 1484-1543, Pest, 1857., 59-61. old. Latin. Juhász László (Szerémi György: Magyarország romlásáról, 63-64. old.) fordítása. - A földvári lázadásról szóló oklevél kiadatlan (OL Dl. 19378.). Az eseményt Karácsonyi János (A puszta-földvári támadás 1488-ban, Évk. 12. kötet, 92-100. old.) dolgozta fel. Hogy a „Dózsaféle pórlázadás kedvező talajra talált megyénkben", már Hajóssy Ottó (Művelődéstörténet s a művelődés Békésmegyében, Évk. 1. kötet, 90. old.) megállapította. Dózsa hadának Békés megyei tevékenységére 1. Márki Sándor: Dósa György (Magyar Történeti Életrajzok XXIX. évf. 1-5. füzet), Bp., 1913., 206-213. old. Sajátságos módon egy 1551-ből származó oklevél tudósít arról, hogy Dózsa Békés megyei tartózkodása nemcsak toborzás, hanem hadi cselekmény célját is szolgálta. Gyula várának megostromlása arra mutat, hogy Dózsa György a Brandenburgi-uradalmat kívánta elfoglalni, egyrészt hogy annak váraiból biztosíthassa további hadmozdulatait, másrészt hogy onnan fedezhesse hadjárata költségeit és szükségleteit. 12-... Minthogy az elmúlt időkben én az igen tekintetes kiválóságnak és úrnak, György brandenburgi őrgróf úrnak, legtekintetesebb uraságtok atyjának udvarában előadtam [panaszom], kérve, hogy méltóztassék emlékezni a már elhunyt atyámnak a különböző helyeken és alkalmakkor rettenthetetlen szívvel iránta igen hűségesen és buzgón kifejtett szolgálataira, különösen abban az időben, amikor legtekintetesebb urának Gyula (Gywlam) várát a keresztet viselő összeesküvők ostromolták 1514-ben nyolc teljes hónapon keresztül, qmelyet ő a legmagasabb isten "segítsége révén vére hullatásával és buzgalommal, valamint mindenféle javainak feláldozásával megőrzött, és az ellenséget megfutamította . . .