Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

II. A királyi vármegye

nyőké volt, Békés megyében feküdt], maga néhai Béla király jóváhagyta és szigorúan megparancsolta annak, hogy őket senki ne zaklassa a mondott egyház miatt. .. IV. Béla király év nélküli (1245-1247. évi) oklevele 1365. évi átírásban, 18. századi másolatban. Kristó Gyula fordítása. - A tatárjárás utáni elnéptelenedésre 1. Györffy György: Tört. földr. I. 497-498. old. Az oklevelet Vadász Pál (Bíkís-besenyö megye, Túrkeve, 1925., 34-35. old.) fedezte fel, sajátságos módon úgy értelmezte a valóban ,,kissé zavaros szövegűnek látszó" oklevelet, miszerint Békés egyenesen besenyő megye lett volna, Györffy György (Tört. földr. I. 496. old, 23. jegyz.) — aki egyébként első ízben datálta viszonylag pontosan a keltezetlen oklevelet, és keletkezését 1245-1247-re tette (uo. 511. old.) - szórendcserét javasolt, s ezzel elvette a szöveg élét. Az adat azonban mindenképpen a besenyők Békés megyei birtoklását igazolja. (Erre 1. Kristó Gyula: Megjegyzések..., 38. old.) Az oklevél azért is jelentős, mert mutatja, hogy a királyi birtokok eladományozása az Aranybulla-mozgalom ellenére is folytatódott, s a megjutalmazottak a 13. században már egyre inkább világi magánbirtokosok. A tatárok okozta elnéptelenedés különösen megyénk déli részén volt jelentős. A betelepítési akció egyik alternatívájaként a magyar királyok, IV. Béla (1235—1270) és IV. (Kun) László (1272-1200) saját érdekükben is, ugyanis az egyre erősödő világi magánnagybirtokkal szemben a kunokra voltak kénytelenek támaszkodni — kunokat telepítettek. 10. És mivel a kunok bőséges sokasága bőséges földterületet kívánt, úgy határoztuk, hogy azok, akik nemzetségükkel a Duna és a Tisza vagy a Körös (Kriss) folyó mellett, vagy a Maros és a Körös (Kris) folyók között, vagy ugyanannak a folyónak mindkét partján . . . vagy ezek környékén telepedtek le, és nem másutt, hanem ugyanazon folyók mellett vagy helyeken vagy földeken, amelyek felett eredetileg minden nemzetséget a maga sátraival Béla király úr, a mi nagyatyánk, Magyarország nemes emlékezetű, dicső királya telepített le: most ís itt szálljanak meg és telepedjenek le az előbb említett módon - úgy mind országunk nemesei. [És] nekik kell adományozni és adni itt a szolgálónépeknek és örökös nélkül meghalt nemes embereknek [ama] földjeit, éspedig összes tartozékaikkal és haszonélvezeti jogaikkal, tudniillik erdőkkel, kaszálókkal, halászóhelyekkel együtt, amelyek az ő [a kunok] települé-