Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

II. A királyi vármegye

Fordítása: Lederer Emma: Szöveggyűjtemény..., 184., 188-192. old. - A dömösi alapítólevél részletes analízisét Lederer Emma (A feudalizmus kialakulása Magyarországon, Bp., Akadémiai Kiadó, 1959., 196-206. old.) végezte el. Lederer (uol 199. old.) mutatott rá arra a nagyon fontos tényre, hogy a 12. században - a dömösi oklevél alapján — nincs különbség két egymástól távol eső (dunántúli és TiszaKörös-vidéki) birtokrész gazdálkodása között, azaz a keleti részek egy évszázad alatt behozhatták azt a hátrányt, amely a nyugati vidékekhez képest későbbi feudalizálódásuk révén megmutatkozhatott. Az a tény azonban, hogy az egyház állatállománya a keleti részeken van (Dobozon - miként már 1075-ben - most szintén sertéseket említenek), arra mutathat, hogy a Tisza-Körös vidékén még a 12. században is az állattenyésztés dominálhatott a földművelés rovására. A földművelés meglétére az utalhat, hogy a kanászok a kenyeret adó jobbágyok közé tartoztak (1. Lederer Emma: uo. 205. old.). A munkamegosztás kialakulására mutat, hogy 1203-ban Imre király (1196-1204) nem földet, hanem vásárvám-jövedelmet ad a váradi egyháznak. 6.... A kiváló emlékű Imre király a királyi felséget megillető, egész Bihar megye falvaiból és piacaiból befolyó vám kétharmad részét mind Bihar, mind Zaránd és Békés (Bekes) körül. . . örökre a váradi egyháznak adta ... Imre király 1203. évi oklevele I. Lajos király 1342. évi oklevelében. Kiadva: Nagy Imre: Anjoukori Okmánytár, IV. kötet, Bp., 1884., 292. old. (L. Kr. j. 207. szám és SRH I. 211. old.) Latin. Kristó Gyula fordítása. - Ez az adat az első - noha nem teljesen egyértelmű - utalás a valójában másfél évszázaddal korábban létrejött Békés megye létezésére. Györffy György (A magyar nemzetségtől a vármegyéig.,., 51. old.) okfejtése alapján valószínűnek látszik, hogy Békésnek Bihar körül való említése a ducatushoz való egykori közös tartozás emléke lehet. A 13. század első felében keletkezett Váradi Regestrum - éppen Váradnak megyénkhez közeli fekvése miatt - rendkívül becses adatokat tartalmaz Békés megye Aranybulla- (1221) kori történetére. Innen értesülünk a királyi vármegye alapját képező békési vár szervezetéről. A vár személyi összetétele jól mutatja a feudális osztályviszonyok kiélezettségét: a vár szervezet élén álló ispánok (comites), századosok (centuriones) és tizedesek (decuriones) a társadálom felső köreibe, az elnyomók közé tartoztak; a várjobbágyok (iobagiones castri, exempti) az uralkodó osztály legalsó, a várnépek (cives, cast-