Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

I. A nemzetségtől a vármegyéig

8-9. old.) körvonalazta. Eszerint valószínűnek tartható, hogy a jelenlegi Békés megye legdélibb sávja Ajtony birodalmához tartozott. Az István-Ajtony-háború kronológiájára 1. uo. 10-18. old. A mai Békés megye területének jelentős részét talán már a honfoglaláskor a Vata- (Csolt-) nemzetség szállhatta meg, de az sem elképzelhetetlen, hogy Vatáék csak a 10. század második felének belső •migrációs mozgalmai kapcsán jutottak el a békési-sárréti szállásterületre. A 11. század közepén élt Vata nemzetségfő volt, békési székhellyel; maga Vata és népe pogányként élt, a terület pedig az 1040-es évekig el tudta kerülni a feudalizálódást. Ilyen módon a békési-sárréti vidék a maga bomló ősközösségi termelési viszonyaival, törzsi-nemzetségi struktúrájával egyre inkább anakronisztikussá vált. Az egységes magyar feudális állam megszervezését, kiépítését célzó eredményes akciók során Vata is fegyveres konfliktusba keveredett a lassan kialakuló feudális állammal. A hagyományosan - nem elég szerencsés módon - „pogánylázadás"-nak nevezett 1046. évi Vata-mozgalom tulajdonképpen az államszervezés meggátlásáért indított akció volt, mely látszatsikerei ellenére is vereséggel végződött, Gyula, Ajtony és a többi lázadó vezér után Vata is alulmaradt a fejlettebb, a történelmi haladást képviselő feudalizmus erőivel szemben. Vata és mozgalma bukásával megtére?ntődtek a feudális viszonyok létrehozásának feltételei a békési vidéken, napirendre került a feudális államszervezet helyi-területi elnyomó apparátusának, a királyi vármegyének, Békés megyének megszervezése, hiszen a békési terület - mint a többi lázadó vezérek birtoka is - a Vata-mozgalom bukása után a király kezébe került. 5.. • • Belus (Selus) várából Vata (Vatha) volt a neve annak, aki először ajánlotta magát az ördögnek, leborotváltatta fejét és pogány módra három varkocsot eresztett. . . Vata átkos és kárhozatos biztatására mind a nép az ördögnek szentelte magát, lóhúst ettek és mindenféle gonosz bűnt cselekedtek. Megölték a katolikus hitnek szolgáló papokat és világiakat, és lerontották isten számos egyházát. Majd fellázadtak Péter király ellen, gonosz halálra adták mind a németeket és olaszokat, akik Magyarországon szétszórva mindenféle hivatalt vi-