Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

VI. A megye újraalakulása

«?.... Isten ne adja, Kegyelmes Uram, hogy visszatérnék, - sőt szüneti nincsen Gyula körűi való munkámnak. Az rácokat is .. . aprólékos portákkal sarkalom mindennap. Az nyereségbűi ugyan az katona meg nem csömörlik: mert, Kegyelmes Uram, az egész föld Sólymostul fogva Makóig Maros mentében puszta, - egy borjú-fiú nincsen, mind az török földére hajtotta által, az lakosa is mind odament, hanem az fegyverese helylyel-helylyel az Marosnak szigetjeibe szorult, sáncban. - Jenő egészlen vízben fekszik, félmérföldig is gázolnak portásaim alája, - még sem hagyom nyugodni. Itt is vagyon részem benne; nem győzőm, Kegyelmes Uram, az sok hidat csináltatni. Az ki látja, az hiszi: mily nagy munkával tartom az tábort ezen pusztaságon ; már itt is sütőkemencéket csináltattam, sütőkbűi vagyok szűkös, Sarkadrúl hajtattam hajdúnékat, fizetésért süttetek. - Már az estve [7-én] kilencz ölnyire ásták embereim föld alatt magokat be, reménlem, ma estvére az kőfalt elérik. Az estve az bombát magam hányván, isten szerencsét adott: nagy óbégatás lévén benn [a várban]. Azóta semmit sem lő; mit akar? isten tudja, - se hitre nem beszél, se nem lő egyet is . . . Károlyi Sándor levele Rákóczi Ferencnek, 1705. jún. 8. Kiadva: Thaly Kálmán: A szent-andrási csata és Gyula ostroma 1705-ben, Évk. 6. kötet, 27-28. old. Magyar. - A táj kuruc befolyás alá kerültére, a szerbek féktelen fosztogatására 1. Virágh Ferenc: II. Rákóczi Ferenc szabadságharca . . . , 29-37. old. Nem véletlen, hogy a szabadságaiktól megfosztott Körösköz-bihari hajdúvárosok éppen a közelben, a gyulai táborban tartózkodó Károlyi Sándort keresték fel sérelmeik orvoslása ügyében, aki pártolólag terjesztette kérésüket Rákóczi elé (GyO 470. old.). L. Dankó Imre: A Körösköz-bihari hajdúság, 27-28. old. A szabadságharc Békés megyei katonai vonatkozásainak az 1705. évre összetorlódó eseményfonalát Thaly Kálmán (A szent-andrási csata és Gyula ostroma .. . , 5-43. old.) dolgozta fel. L. még Virágh Ferenc: II. Rákóczi Ferenc szabadságharca . . . , 38-63. old. A sikertelen gyulai ostrom végét illetően Károlyi Sándornak Rákóczihoz 1705. június 24-én, a békési táborban kelt levele tájékoztat: Én Ngod kegyelmes parancsolatját alázatossággal vévén Gyulát elhagyván, mai napon megindultam. Az mína egyik torony bástyáját felvetette; de belől azon kőfal lévén - kit három felé is nagyon, egész fundamentumáig hasított, hanem ki nem vetett, - ostromnak nem küldhettem. Azért valami körülötte volt, porrá töttem, mindenfelé való hídjainak még az lábait is vízig vagdaltam, s úgy hagytam. - Actu költözöm által a Fekete-Körösön, Isten holnapot adván érnem, az Bünkösdön és Sebes-Körösön általkelek s az hidakat előbbi irásom szerént lebocsátottam az vizén Túr felé, magam penig az munitió (ágyúk, tüzérség) által költöztetése után az lovas, könnyű haddal előre megyek. . ." L. Thaly Kálmán: A szentandrási csata és Gyula ostroma . . . , 39. old. * jegyz.