Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

V. Török idők

szági adományozások és a magyarországiak birtoklása ellen. Mindkét fél erőszakosan kívánta magának vélt jogait érvényesíteni, s ezt a hatalmi versengést végső fokon a jobbágy, a paraszti termelőmunka sínylette meg. Ezt a helyzetet súlyosbították még a felvidéki királyi végvárak katonáinak sok pusztítással járó betörései. 23.Alázatos szolgálatomat ajánlom nagyságodnak . . . De immár nem tudjuk mit kelljen cselekednünk, mivel immár mások is akarnak parancsolni s parancsolnak is, az melyet nagyságod eszében vehet nagyságodhoz küldött leveleikbűi, minemű módon fenyegetnek, valakik vagy ekével kaszával élik, avagy marhájokat ott az megnevezett földökön kapnak; úgy annyira elidegenedtek az emberek róla, hogy az idein senki csak egy barázdát ott nem szántott, sem oda nem mer menni a fenyegetődés miatt. .. Nagyságod meg bocsásson, annyira jutottunk az sok tolvajok miatt, hogy az szegénység az hol lakik, itt ott valami keveset szántanak, többire csak kertünk alatt, de külömben ki nem mehetnek, hanem fegyveres kézzel őrizik magokat. íme csak mostan az nagyságod földirűl elhajtottanak az ónodi katonák, Fodor Páf nevű, ugyan feles marhákat az berényi földrűl. .. Ezeknek utána isten tartsa és éltesse nagyságodat számos esztendőkig kívánom. Dátum Bekesini, 1667. die 8 Maji. [Kelt Békésen, 1667. május 8-án.] Nagyságodnak alázatos szolgája Bökönyi Mátyás m. pr. [s. k.] Bökönyi Mátyás levele Károlyi Lászlóhoz, 1667. máj. 8. Kiadva: Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára, IV., 472. old. Magyar. - Az állandósult létbizonytalansággal kapcsolatos, hogy jelentős változás következett be a 17. században a földművelés és az állattenyésztés korábbi arányában az utóbbi javára. A jószágállományt - ellentétben a vetéssel - menekülés esetén magukkd vihették. Kiterjedt állattartásra utal, hogy egyes falvak számára kicsinek bizonyult saját határuk, további földeket béreltek a legeltetés érdekében. A megyét megszállva tartó törökök nem a falvakban, hanem váraikban és városaikban, megyénk vonatkozásában főleg Gyulán éltek. Evlia Cselebi (1611-1679) világhírű török utazó Gyulára is elvetődött, s becses leírást hagyományozott az utókorra a török Gyuláról.