Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

V. Török idők

1566-tal, Gyula vára elestével Békés megye hosszú időre megszűnt létezni. A megyének nemcsak azért kellett beszüntetnie működését, mert területe teljesen török uralom alá került (s a török a maga közigazgatási hálózatának megszervezésekor nem volt tekintettel a korábbi megyehatárokra), hanem azért is, mert a vármegyét vezető nemesség nem volt egységes; a török berendezkedésekor a nemesek nagy többsége elhagyta a megyét, a Habsburg-pártiak Eger, Tokaj, Szatmár vidékére bujdostak, az Erdéllyel rokonszenvezők Biharba húzódtak. A megye területe — legalábbis elvben - török földesurak kezére került. 1. Náhie Szolnok 14. Juszuf tímárja . . . Zsadány (Zsadán), tartozik Túrhoz 1000 a [kese] .. . A régi defter értelmében ezen timárt osztatlanul Dervis bírta, de berátját a magas portánál benyújtván, hűbéréről lemondott. . . Későbben meghalt Dervis, és hűbére a magas portánál egy Behrem nevű egyénre ruháztatott át. De újból fellépett ekkor az előbb elutasított Juszuf, és kiderítvén, hogy Dervis a berátot szándékos hamisság és rosszakaratból állíttatta ki újból, a hűbért csakugyan elnyerte, és a 991. rebi ül evvel elején (1583. márc.) Behremről átíratott reá ... Náhie Túr 21. Haszan Diváne tímárja, átírva a farig Ibrahim bin Mohammedről. Ványa (Vágya) Bosúhalom és Szilváshalom pusztákkal 3000 a [kese]. Körösladány (Kőrös-Ladán), 9000 a [kese] . . . Szabadkai lovas volt előbb Haszan, és Szinán esztergomi szand-