Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.
II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM
566 inasból állt Békés megye „iparossága". (PALUGYAI I. 1853. IV. 108.) A továbbra is fenntartott céhrendszer keretei között 1860-ig mindössze 10%-kal nőtt a mesterek száma. 23 (11. táblázat) 1825-höz képest jónak mondható Gyula, Békéscsaba és Békés kézműiparának fejlődési üteme, Orosházáé viszont gyenge. Mezőberény kisebb, Szarvas viszont súlyos visszaesést mutatott. A gabonatermesztés fellendülése, a nagyobb haszon s a jobb minőségű liszt iránti kereslet alapozta meg a megyében a malomipar korszerűsítését, a gőzmalmok megjelenését. Az első Békéscsabán indult 1851-ben, 24 azt két év múlva kibővítették, s rövidesen követte a szarvasi és a békési is. 25 A hatvanas évek elején már Orosházán és Gyomán is gőzmalom őrölt. A hagyományos száraz- és szélmalmoknak egyelőre nem jelentettek komoly versenyt a gőzmalmok. 1850 elején 249, 1863-ban pedig 361 szárazmalom és 46 szélmalom működött Békés megye területén. 26 Az uradalmi és városi szeszgyárak száma öt volt. (PALUGYAII. 1853. IV. 109-111.) A már érintett mozzanatokon kívül változatlan maradt a megyebeli kereskedelem jellege is. Nem módosult a vásárok szerepe sem. (GALGÓCZY K. 1855. 142.) Az 1849-1867 közötti önkényuralmi időszak legfontosabb vonását a tőkés agrárfejlődés megyebeli összetevőinek erősödése, a földtulajdon és földhasználat hosszú időre szóló rendjének kialakulása adja. A szántóföldi növénytermesztés szerepe egyértelműen uralkodóvá lett a terület mezőgazdaságában, a belterjesség helyenkénti jelentkezésével együtt. Az állattenyésztés — amely minőségében is változott — a legeltető tartás visszaszorulásával sem szűkült le, a tanyás gazdálkodás kiterjedésével a takarmánytermesztésre épített jószágtartás megerősödött. Az országos területi munkamegosztásban e nehéz korszakban sem változott megyénk funkciója. Piaci kapcsolatai a vasútvonal megnyitásával az alföldi átlagnál kissé jobbak lettek. A mezővárosi fejlődésben bizonyos törés, megtorpanás mutatkozott Békés, Szarvas és Orosháza esetében. Békéscsaba funkciói a vasút révén erősödtek. Gyula polgárosodása mérsékelten haladt előre, kézműipara, kereskedelme, igazgatási funkciója alapján. A KIEGYEZÉSTŐL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG (1867-1914) Az 1867 utáni szabadversenyes kapitalista fejlődés félszázada megyénk történetében is a súlyos ellentétek korszaka volt. Egyfelől a korábbiakhoz mérten nagy jelentőségű, máig kiható eredményekkel járó változások zajlottak le. Köztük számos eredmény a korszerűbb ipari és mezőgazdasági termelés, közlekedés, településfejlesztés, a szakmai és általános kultúra megteremtését szolgálta. Ugyanakkor ez az időszak mu23 BML Békés-Csanádi Megyehatóság ir. VI. C. 1282/1860. Kisebb számban megyén kívüli céhekbe tartozó mesterek is voltak. A „vidéki" tagokon a környező kisebb községek mestereit kell érteni. Az engedélyezett kontárok száma a céhtagság számának mintegy 20-25 százalékára becsülhető. 24 BML Békéscsaba város tanácsülési jkv. 26 és 68/1850. 25 BML Békés-Csanádi Megyehatóság ir. 6689/1854. 26 BML Békés vm. es. kir. főnöke ir. 1986/1850. Békés vm. főisp. helyt. ir. 3591/1863.
