Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.

I. AZ ALFÖLD TÖRTÉNETE ÉS IGAZGATÁSA

gozott terve, amely Kardoskútra új kirendeltség felállítását, Cinkusra és Mágocs­oldalra pedig újabb „közigazgatási alközpontok" szervezését tartotta szükségesnek. 53 A cinkusiak megoldatlanul hagyott kérelmét 1940-ben a Puszta barackosi részén élő 55 lakos beadványa követte. A jelzett pusztarész az 1935-ben megszüntetett pusz­taközponti kirendeltség újjászervezését követelte. A kérvény közgyűlési vitája során Szemenyei Ádám — a kardoskúti rész egyetlen törvényhatósági bizottsági tagja — el­lenindítványt terjesztett elő, s a kirendeltség Kardoskútra helyezését javasolta. 20:9 arányban leszavazták. Miután a barackosiak kérése egybevágott a városvezetés elkép­zelésével (Kardoskut ellensúlyozása), a kirendeltség Pusztaközponton való felállításá­ról határozat született. A korábbiakhoz képest valamivel szélesebb 1. fokú közigazga­tási hatáskört adtak a kirendeltségnek. A kardoskútiak nem nyugodtak bele a döntésbe. 1941-ben 408 aláírással, 1700 la­kos nevében, ismét kérelmet adott be Szemenyei Ádám. Arra hivatkozva, hogy Pusz­taközpontig rövidesen kiépítik a kövesutat, a beadványt nem tárgyalta a közgyűlés. Miután a kirendeltség még nem kezdte meg a működését, 1943-ban a kardoskúti határ­rész 305 aláírással megújította a kérést. Hogy a városvezetés ellenállását megtörjék, a kardoskútiak közadakozásból felajánlottak egy 600 négyszögöles telket a kirendeltségi épület helyéül, továbbá vállalták a Pusztaközponton lebontásra kerülő városi épületek­ből kibontott, használható építőanyag ingyenes átfuvarozását a kardoskúti telekre. Az élénk vita utáni titkos szavazáson a kardoskútiak javaslata 76:3 arányban elbukott. A városi közgyűlés elismerte, hogy távlatilag Kardoskut is igényt tarthat egy kirendelt­ségre, de nem tágított attól a gondolattól, amely szerint Pusztaközpont a Puszta fej­lesztendő centruma. Indokolásul az adónyilvántartás adataira hivatkozott a városi hatá­rozat: Az Orosháza-Tótkomlós közötti úttól keletre eső kardoskúti részen csak 393 tanya, azokban 1453 személy található, 6639 kat. hold földön, míg az úttól nyugatra fekvő pusztarészen 658 tanya és azokban 2324 lakos található, 13.232 kat. hold terüle­ten. 54 Az ilyen előzmények után felállított kirendeltség 1943. május 4-én kezdte meg a működését Pusztaközponton, dr. Halmi Gyula vezetése alatt, három tisztviselővel, a volt csendőrlaktanya épületében. 55 A kardoskúti törekvések minden áron való elutasítását zsinórmértéknek tekintve, az egyébként idült háztartási gondokkal küszködő város a negyvenes évek elején belevágott a „pusztai városházának" elkeresztelt pusztaközponti kirendeltségi székház építésébe. A munkálatokhoz százezer pengő államsegélyt kapott, de saját kasszájából is jelentős összegeket kellett kifizetnie. A körülményekhez képest fényűző, tágas, 53 CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 1086/1937. alapsz. Vö. még: Kiss ISTVÁN: Szeged tanyai közigazga­tása. Közigazgatástudomány, 1940. (1.) 1-2. sz. 54 CSML Hmv. Tvh. biz. közgy. jkv. 135/1940, 64/1941, 15/1943. Tanácsi ir. II. 3035/1924. alapsz.; Juhász Nagy Vilmos id. feljegyzései. 55 CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 3035/1924. alapsz. és dr. Hajdú József id. kézirata. A kirendeltségek területi illetékességét a 11/1942. kgy. számú városi tvh. határozat szabályozta. A pusztaközponti kirendelt­séghez tartozó pusztai tanyaszámok: 36-250, 270-402, 419-513, 544-643, 670-741, 784-861, 904-960, 986-1021, 1045, 1047-1063, 1067-1068. A vásárhelykutasi kirendeltséghez tartoztak a Puszta 1-35, 251­269, 403-418, 514-543, 644-669, 742-783, 862-903, 961-985, 1022-1044, 1046, 1064-1066, 1069­1415. számú tanyái, ill. házai, továbbá a vásárhelyi Tanya jelentős része.

Next

/
Oldalképek
Tartalom