Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.
I. AZ ALFÖLD TÖRTÉNETE ÉS IGAZGATÁSA
ellátását jól meg tudják oldani. A városbeli házzal nem bíró, töredékföldes tanyai lakosok, továbbá a Rákóczitelepen élők ilyen irányú követelései jogosak — írja Kunos —, de csak állami segítséggel oldhatók meg. 19 Az orosházi főszolgabíró és a főjegyző véleménye találkozott Kiscsákó és a belterülethez közeli Gyopárhalma, Kakasszék, Rákóczitelep ügyeiben. (Ezeket tekintették olyan „egységes tanyaközpontnak", ahol a közigazgatás közelebb vihető a lakossághoz.) Témánk szempontjából Kiscsákó felmérése a fontosabb. A 2902 kat. holdra terjedő határrészből 1022 kat. holdat birtokolt a Geist-uradalom, 1880 kat. holdon pedig kb. 140 parasztgazdaság volt, 760 lakossal, 130 tanyával. Az Orosházától 22 kilométerre fekvő Kiscsákón 1902 óta működő segédjegyző (jegyzői kirendeltség) hatáskörét csak a kisebb polgári peres ügyekre kívánták kiterjeszteni a meglévőkön felül. Önálló községgé alakításra nem tartották alkalmasnak, de elfogadták egy ott lakó elöljárói tisztség szervezésének szükséges voltát. A főjegyző Kiscsákó elcsatolását (Nagyszénáshoz) főként azért ellenezte, mert az ott lakók orosházi származásúak, másfelől pedig 14 335 pengő veszteség érné Orosházát az állami adóalapban s az annak arányában kivetett helyi adók további összegében. 20 (Korábban Orosháza Nagyszénás-Ujpuszta egyes lakosainak Kiscsákóhoz csatlakozását próbálta támogatni. 21 ) Orosháza vezetése a körrendelet szinte minden pontjára kedvező választ tudott adni, kérése igazából az útépítések és a vásárhelyi határrészek átcsatolása érdekében volt. Hivatkozott arra is, hogy az 1450 tagú Kisbirtokos Szövetség, a kiscsákói és a bónumi gazdakörök révén a tanyai lakosság érdekképviselete biztosított. Rákóczitelep, Gyopárhalma és Kakasszék a főjegyző szerint 784 házhelyet (ebből kétszáz beépítve) és további háromszáz lakóházat képviselt, mintegy kétezer szegény lakossal. Míg Gyopárhalmára betonút és kisvasút vezet, sőt áramszolgáltatás is van, Rákóczitelep a legalapvetőbb ellátást is nélkülözi. A megfelelőbb állapotokhoz az alábbiakat tartotta mielőbb megvalósítandónak: a kisvasút kiépítése, végállomásánál állandó postahivatallal, legalább két tantermes állami iskola, óvoda, gyalogjáró, villany, orvos és szülésznő, jegyzői kirendeltség. 22 (Az állapotrajz egybevág a rákóczitelepi nyomorúságról adott egészségügyi és szociális megállapításokkal.) Szentetornyáról a megoldatlanság tényeit vonultatta fel a főszolgabíró: Községházája a tanyavilágban található, a korábbi pusztaszentetornyai községháza. Az 530 házból álló faluban csak jegyzői kirendeltség működik. A járás közigazgatási vezetője az 1903-ig fennálló viszonyok visszahozatalát (Szentetornya falu legyen önálló község, Pusztaszentetornya önálló pusztaközség, azaz ún. eszmei község) javasolta, esetleg a községháza és a kirendeltség felcserélését. 23 A közigazgatási szervezet módosításán kívül semmiféle más elgondolása nem volt a főszolgabírónak e község körül, jól indokolta viszont Gádoros „kikerekítésének" követelményét, amely Szentetornya határából is mintegy 1500 kat. hold átcsatolását igényelte. Miután a tervezet meghiúsult, 1930ban a kétségbeesett gádorosiak a Csongrád megyéhez csatlakozással próbálkoztak. BML Orosháza község ir. 14 203/1927. BML Uo. és Békés vm. alisp. ált, ir. 9364/1927. alapsz. BML Orosháza község ir. 5385/1925. Orosháza képv.-test. jkv. 1925. BML Békés vm. alisp. ált. ir. 9364/1927. alapsz. BML Uo.
