Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.

IV. TÖRTÉNETÍRÁS A DÉL-ALFÖLDÖN

összegzését publikálta), 1961-ben jelent meg „Petőfi családja a Kiskunságban" című forráskiadványa az Irodalomtörténeti Füzetek között, 1972-ben pedig összegyűjtött dolgozatainak kötete, „Közelebb Petőfihez" címmel. Az előzmények után írt összegzése Móra Ferenc félegyházi életéről. 1976-ban látott napvilágot Móra ifjúkori verseinek bevezető tanulmányaként, Félegyházán. (Mezősi érdeme Móra szülőházának megmentése, emlékhellyé emelése is.) Itt volna a helye mondanivalónkban annak az áttekintésnek, amely megmutatná, hogy az országos vagy megyei tudományos műhelyekben vagy kiadóknál elkészült s a Duna-Tisza közével foglalkozó történeti vagy társadalomkutató munkák mennyire figyeltek Félegyházára. Itt jelezhetjük a megyei közgyűjtemények kiadványsorozatait (a múzeumi szervezet Cumania címmel adja ki évkönyveit, a levéltár Bács-Kiskun megye múltjából címmel), az ötvenes évek derekától antológia jelleggel megjelent Kiskunságot, a legjobb hazai folyóiratok közé emelkedett és 1968 óta folyamatos Forrást, mint számos félegyházi publikáció közreadóját. Az országos és a megyei „termés" áttekintése e cikk kereteit szétfeszítené, emiatt csak hézagos példálódzásra vállalkozhatunk. A tájhoz kötődés okán Erdei Ferenc életműkiadása vagy Móra Ferenc műveinek kritikai kiadása (az utóbbi szegedi kutatók, Vajda László és Péter László munkájával), a néprajzban Nagy Czirok László halasi gyökerű, de ide is szóló kötetei (Pásztorélet a Kiskunságon, Betyárélet a Kiskunságon) vagy Tálasi István a Kiskunság népi állattartása című kötetének szolnoki reprint-kiadása, a professzor 1977-ben napvilágot látott Kiskunság c. táj monográfiája, az agrártermelés és a településfejlesztés témakörében írt számos tényfeltáró és tervezési célú munka e példák sorába tartozik. A szűkebben vett történettudományból Kiss József két alapvető kötetét (A Jászkun Kerület parasztsága a német lovagrend földesúri fennhatósága idején 1702-1732. Bp. 1979., Jászkunsági agrármozgalmak a kiegyezéstől a millenniumig 1867-1895. Bp. 1968.), valamint a történészpályát kecskeméti levéltárosként kezdő Romsics Ignác könyveit (Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez. Kecskemét, 1976. A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiadványai 3., A Duna-Tisza köze hatalmi-politikai viszonyai 1918-19-ben. Bp. 1982. Értekezések ... új sor. 96.) és tanulmányait kell kiemelnünk. A megyei kiadványokban két kiemelkedő időszak kapott önállóan is feldolgozást Félegyházáról: 1917-1919-ről Rácz János írt szintézist még 1962-ben a „Proletártavasz" c. tanulmánykötetbe, 1944-1945 legfontosabb helyi dokumentumait pedig Szabó Sándor levéltáros publikálta 1971-ben az „így kezdődött", címet viselő forráskiadványban. *** A beszámolónk zárásaként bemutatásra kerülő kiadványig Kiskunfélegyháza városa, intézményei, termelő egységei más településekhez mérten keveset áldoztak a település történeti, helyismereti irodalmának gyarapítására. Jó kutatók az utóbbi évtizedekben is voltak és vamiak, dolgozataiknak viszont aránytalanul nagy része jelent meg a város határain kívül, azaz nem helyi kiadásban. Ez a körülmény kétarcú következménnyel járt: egyfelől visszafogta a közművelődési igényű, szerényebb szintet vállaló írások születését, továbbá a forrásfeltáró munkára építhető ismeretfelhalmozás gyara-