Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.
III. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET
A különböző időben lefolyt német betelepedések eredményeként a XIX. század első felében Arad megye területén 21 olyan mezővárost és községet tartottak nyilván, amelyeknek számottevő arányban német lakosságuk volt. Arad megye az 1830-as években 17 ezer főnyi németajkú lakossal rendelkezett. Az ismertebb települések közül Gyorok, Radna, Glogovác, Ujpanát, Ujpaulis, Székudvar, Szemlak, Gyulavarsánd, Mikelaka és Simánd (Ghioroe, Radna, Vladimirescu, Horia, Paulis, Socodor, Semlac, Vársand, Mikelaka Arad városba olvadt be, Simand — valamennyi Románia) említhető meg. Magának Arad városának szintén jelentős német lakossága volt. 42 Különleges képletnek kell tekintenünk a német nemzetiség szempontjából a tárgyalt területen Mezőhegyest, az 1785-ben alapított katonai ménesintézet miatt. A XIX. század elejétől már mintegy 100-200-ra tehető az ott tartózkodó és német anyanyelvű katonatisztek, katonák, iparosok száma. Életük azonban olyan zárt körben folyt, hogy a táj német lakosságával alig volt kapcsolatuk. Az 1740-es évekig alapított települések vegyes eredetű, többnyelvű lakossága a XVIII. század utolsó harmadára stabilizálódott. Ezután már csak szervezett kincstári és uradalmi telepítésekre került sor. Ezekben már Mezőberény németsége is kibocsátóként vett részt. 1788-ban 30 mezőberényi család a Temes megyei Liebling (Románia) községbe vándorolt. Mezőberény adott német családokat 1823-ban az Arad megyei Szemlakra (Semlac, Románia) is. 43 A XVIII. század utolsó harmadában hozzávetőleg húsz-harminc család vándorolt a bácskai és kisebb részben a mezőberényi németek közül Orosházára (Békés m.), ahol rövid idő alatt teljesen elmagyarosodtak, német eredetüket csak a családnevek árulják el. 44 A dolgozatunkban tárgyalt szűkebb területen is a XIX. század derekáig folytatódtak a németek részvételével folyó telepítések, de már kizárólag másodlagos telepítések formájában. 1830-ban Wodianer Sámuel gyomai nagybérlő — az ismert bécsi és pesti pénzember — mezőberényi és részben szemlaki meg soltvadkerti németeket telepített Gyomára. 45 Az addig egységesen magyar Gyomán külön városrészt jelölt ki számukra, ahol ingyen házhelyet és kertföldet adott nekik. A Németvárosnak nevezett negyedben két utcát foglaltak el az új telepesek házai. Legelőföldjüket is külön mérette ki az uradalom. A betelepítettek számát nem ismerjük. 46 Későbbi adatok alapján 30-40 családra gondolhatunk. Elek zsellérsége a szomszédos kincstári pusztán 1840-ben telepítette Almáskamarás községet. 80 német család vállalt ott szerződéses dohánytermelést a Gyománál említett Wodianer Albert bérletén. Az új község egységesen német lakossága 1847-ig az eleki plébániához tartozott. 1852 körül már 1022 lakosa volt. 47 Eleki németek kerültek az 1860-as években Ottlakára (Graniceri, Románia) is, ahol külön negyedet alkottak. 42 FÉNYES E. 1839. 452, 457-479. 43 IMPLOM J. 1973. 106. 44 SZABÓ P. 1965. 245. 45 DÁVIDHÁZY BEKES S. 1890. 99., HAAN L. 1870. 190., KARÁCSONYI J. 1896. II. 134. 46 HÉVVIZI S. 1974. és külön levélbeli közlése. OSZK Kézirattár. Pesty Frigyes helynévgyűjteménye. Békés megye. A gyomai elöljáróság 1864. május 1-i jelentése. 47 PALUGYAI I. 1853. 370-371., SZENTKLÁRAY J. 1898. 204-205.
