Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.
II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM
A FÖLDREFORM MÉRLEGE A VIHARSAROKBAN A Viharsarok egyrészt mint az egykori agrárproletár nyomorúság, a kiáltó társadalmi igazságtalanságok földje, 1 másrészt pedig mint az osztályharcban élenjáró földmunkásság régi bázisa szerepel népünk tudatában. Közismert az is, hogy a Körösök és a Maros közötti területnek — a legkorábban felszabadult országrésznek — a mozgalmi hagyományok alapján kezdeményező szerepe volt népi demokratikus fejlődésünk elindításában, a Magyar Kommunista Párt (MKP) és általában a baloldal vezető erejének megteremtésében. A Féja Géza után több mint harminc esztendeje büszkén használt „földrajzi" fogalom tényleges tartalmát a politikai töltés adja meg. A Viharsarokhoz mint régióhoz, a közvéleményben és a történetírásban is hozzátartozik a radikalizmus, a kemény és határozott módszereket érvényesítő politikai küzdelem, nemegyszer a türelmetlenség megállapítása. Ebben a vélekedésben a forradalmi tettrekészség megbecsülése az uralkodó elem, de volt benne bizonyos mértékű sematizálás is, amely a túlfűtött indulatokat tartotta a viharsarki közelmúlt egyik jellemző vonásának. Az 1945. évi földreform végrehajtásával megvalósult agrárforradalom alapvető vonásainak, eredményeinek és hatásának a Viharsarok általános fejlődésvonalára figyelő mérlegelése is arról győzhet meg bennünket, hogy a tájegységet hagyományosan jellemző feszültségeknek mindenkor súlyos és valóságos gazdasági-társadalmi okai, tudati indítékai voltak. A földreform alapvető fordulat voltát éppúgy, mint a Viharsarok adottságai miatt szükségképpen jelentkező korlátait több mint három évtized múltán — különösen a szocialista mezőgazdaság megteremtése és megizmosodása után — már a végleges megoldás felől közelítve tudjuk megítélni. Rögzíteni tudjuk azokat az eredményeket, amelyeket a földkérdés forradalmi megoldása hozott a felszabadulás előtti, reménytelen állapothoz képest. Ugyanakkor annak tudatában vizsgálódhatunk, hogy a századforduló óta ezen a tájon is robbanásig feszült helyzetet teremtő kapitalista birtokviszonyok megszüntetéséhez már nem volt elegendő a nincstelenek nagyobb részének földhöz juttatása, a falusi kizsákmányolás korlátozása. Az életet a maga teljességében, gyökeresen át kellett formálni. Mégis meg kell vonnunk a mérleget, mert a földreform 1 A „Viharsarok" területi kiterjedését illetően egészen pontos körülhatárolás nincsen. Véleményünk: a fogalom tartalma szerint a régi Békés és Csanád megye területén kívül Csongrád megye tiszántúli része és Csongrád meg Mezőtúr városa tartozik bele. A Viharsarok mozgalmi múltjának egyik alapvető vonása az agrárproletár és szegényparaszt jelleg. Szeged városát — bár munkásmozgalmi múltjában 1918 után jelentősek a viharsarki kapcsolatok — nem tartjuk a Viharsarokkal azonos jellegűnek. A kutatás és feldolgozás során azonban több esetben lehetetlen különválasztani a Szegedre vonatkozó adatokat a Csongrád megyeiektől.
