Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.
I. AZ ALFÖLD TÖRTÉNETE ÉS IGAZGATÁSA
A körzet tanyáinak száma 438 426 548 397 A körzetben lakó városi tvh. biz. tagok száma 1 3 5 A körzetben lakó városi alkalmazottak száma (tiszteletdíjasok is) - kirendeltségi tisztv. _ _ 2 _ - külterületi orvos _ 1 1 _ - külterületi bába 2 1 2 1 - külterületi állatorvos _ 1 1 _ - anyakönyvvezető helyettes 2 _ 2 _ - járlatkezelő 2 1 1 1 - kézbesítő 1 1 1 1 - Ú(kaparó 2 2 1 1 - fertőtlenítő _ 1 1 _ Iskolák száma 4 3 3 4 Tanítók száma 4 4 5 4 Tantermek száma 4 3 4 4 Van-e lelkész a körzetben? ev. ref. réf., r. kat. A körzet földtulajdonosainak megoszlása - 10 kat. h. aluli 27 239 221 150 - 10-50 kat. h. között 309 166 235 168 - 50-100 kat. h. között 90 20 95 78 - 100-500 kat. h. között 12 1 7 Összesen 438 426 558 397 A Pusztát magában foglaló négy tanyakörzet társadalmi struktúrájáról a birtokmegoszlás alapján az alábbiakat állapíthatjuk meg: A birtokkal rendelkezők 35%-át tették ki a szegényparasztok és a töredékföldes parasztok (638), 48 %-ot jelentettek a 10-50 kat. hold közötti középparasztok (878). végül 17%-ot az 50 holdon felüli gazdagparasztok. A Puszta legvagyonosabb részét a jó földekkel is rendelkező kardoskúti körzet jelentette, ott kevés volt a szegényparaszt. A legszegényebb pusztarész a gyenge földű Fehértó volt, ahol a szikes földek' gyengeségét a szegényparasztok számbeli túlsúlya is tetézte. Kutas és Kakasszék körzete a két véglet között helyezkedett el. Az 1920-as évektől fogva a Puszta lakossága folyamatosan csökkent. Az 1910. évi 7055-ről 1920-ig 6988-ra módosult a lakosszám, elsősorban a háborús emberveszteség jeleként. 1930-ban viszont már csak 6380 személyt írtak össze a Pusztán a népszámlálás során. 47 Mindez nem jelentette azt, hogy a Puszta szerepe, jelentősége Vásárhely életében csökkent volna. A változás mögött inkább a városba húzódás mutatkozott meg. A Pusztán lakók számbeli fogyását a főképpen Vásárhelykutason és részben Kardoskuton kialakuló, saját energiájukból táplálkozó, faluszerű tömörülések erősödése ellensúlyozta. A zártabb települések létrejöttéhez a már korábban meglevő néhány iparos-műhely, a szövetkezeti boltok, a vasútállomás, a posta, Kutason 1932-től a gyógyszertár működése mellett jelentősen hozzájárult a templomok felépítése. Kutason 47 Magyar Statisztikai Közlemények, új sor. 83. köt. 1930. évi népszáml. I. rész. Bp., 1932. 337339.
